Gyógyszer-nagykereskedelem: édesedik a pirula?
A patikák magánosítása 1994-ben kezdődött, s 1998-ra már egyetlen állami tulajdonú sem maradt. A folyamatot a nagykereskedelmi rendszer magánosítása kísérte: 1996-ban 20 megyei gyógyszertári központ látta el az ilyen jellegű feladatokat, melyekből négyben (Békés, Somogy, Veszprém, Szabolcs) a Hungaropharma szerzett pozíciót, három (Heves, Jász-Nagykun, Borsod) a Béres Rt. Bellis nevű érdekeltségének jutott. Hatot (Győr, Zala, Vas, Fejér, Csongrád, Nógrád) az Arago-csoport magánosított, ám érdekeltségeit utóbb a német Merckle gyógyszergyár érdekkörébe tartozó Phoenix Rt. megvette, hozzácsapva a maga két megyéjéhez (Pest, Bács-Kiskun). Az 50-50 százalékban a Richter Gedeon Rt. és az Egis Rt. tulajdonában lévő, egykori gyógyszer-külkereskedő cég, a Medimpex Baranya megyét hódította el, míg a Humantrade, amely a mára az izraeli Teva tulajdonába került Human Rt. leánya, a főváros közelében újonnan épített központjából szolgálja ki vevőit.
Az OEP adatai szerint ma 51 cégnek van gyógyszer-nagykereskedelmi jogosítványa (1998-ban még 84-nek volt!), ám ebből jó, ha tucatnyian (köztük a kórházaknak közvetlenül is szállító gyártók) élnek ténylegesen jogosítványukkal. Az ok egyértelműen a gyatra jövedelmezőség és a piaci koncentráció: az első öt cég a 6,5-7 százalékos árrést ígérő piac több mint 90 százalékát lefedi (ez nyolc éve csak 45 százalék volt).
A Hugaropharma körüli privatizációs huzavona 1993-as részvénytársasággá alakulása óta tart. Hiába tűzte azonban minden kormány zászlajára az eladást, tavaly év elejéig gyakorlatilag semmi sem történt, noha a koncepció lényegében változatlan formában már 1999-től készen állt. Végül a múlt évben elfogadott terv szerint a vállalatot két körben privatizálják: az első fordulóban 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvényt és további 25 százalék megvásárlására szóló opciót kínáltak fel, az egyelőre állami kézben maradó 25 százalék plusz egy szavazaton felül megmaradó papírokból pedig 15 százaléknyit a cég dolgozóinak, 10 százalékot a patikusoknak szánnak.
A gyógyszerészkörökben már az eladás terve is hatalmas vihart kavart. A Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöki székéből is távozni kényszerült Mikola Bálint, aki néhány prominens gyógyszerésszel közösen épp a magánosításra hozta létre a Magyar Gyógyszer Rt.-t (MGY), ám a versenytárs tisztségviselők nem ezen a cégen keresztül képzelik el a magánosítást, hanem mind a hatezer magyar patikusnak egyformán 25 részvényt adnának. (Csak olaj volt a tűzre, hogy az egykori alelnök később egészségügy-miniszter bátyjától magas kitüntetést kapott.)
A pályázatot végül tavaly május végén írták ki, szeptemberben pedig bejelentették, hogy a 30-30-30 százalékban a Richter Gedeon, az Egis és a Béres Rt., valamint 10 százalékban az MGY alkotta konzorcium 134,58 százalékos ajánlata nyert, amely a lehívott opcióval 4,05 milliárd forintot jelent. A tranzakcióra a GVH csak az idén júniusban bólintott rá.
Az eladási koncepció megvalósulásával igen sajátos tulajdonosi struktúra jöhet létre: a patikusoknak és a gyártóknak ugyanis homlokegyenest eltérő az érdekük. Az előbbiek minél nagyobb kedvezményeket akarnak kapni, míg az utóbbiak a gyógyszerek árát akarják felsrófolni. A cég nyereséges működése ilyen keretek közt (drága vétel, olcsó eladás) igen nehezen képzelhető el. A patikusok részesedésszerzését az indokolhatja, hogy így beleláthatnak a cég ügyeibe, s gátolhatják a gyártói törekvéseket. A már korábban is kereskedelmi érdekeltségekkel bíró gyártók vásárlását az motiválhatta, hogy nem akarnak még jobban kiszorulni a hazai piacról: miközben 1990-ben még a forgalom 74 százalékát itthoni előállítású készítmények adták, mára ez az arány jó, ha eléri a 33 százalékot. Nyilván az sem mellékes, hogy az EU-ban jóval nagyobb az árrés, vagyis hamarosan lesz min osztozni.
A társaság árbevételének 73-74 százaléka származik a patikai eladásokból, 15 százalékot pedig a kórházi értékesítés ad. (A fennmaradó 11 százalékot a más nagykereskedésekkel lebonyolított forgalom teszi ki.) A vállalat pénzügyi vezetése példaértékű: a bővülő értékesítéssel együtt növő kinnlevőségeket tízmilliárdos szállítóállomány finanszírozza, a készletek aránya pedig csökkent.
A tulajdonszerzéssel a piaci koncentráció valójában látványosan emelkedett, mégha a számokból ez nem is látszik elsőre. A Richter és az Egis ugyanis a tulajdonosa a továbbra is függetlenül működtetni kívánt Medimpex és a Pannonmedicina alkotta csoportnak is. Ha ehhez még hozzáadjuk a Hungaropharma többségi tulajdonában lévő Sanovita részesedését is, 45-47 százalékos szeletet kaphatunk. Ráadásul ott van még a most szintén 30 százalékot szerző Béres Rt. tulajdonában lévő Bellis Rt. is a maga 9 százalékával.
Ennek a cégnek azonban állítólag más szerepet szánnak. Jól értesültek tudni vélik, hogy a Phoenix Pharma megveszi az áprilisban átszervezett, csak patikáknak szállító Bellist, így részesedése 40-41 százalékra emelkedhet, amivel már hatékonyan veheti fel a versenyt az előbbi összefonódott négyessel. (A Béres Rt. már korábban is el akarta adni a céget: 1999 végén a Hungaropharma lett volna a vevő, ám az utolsó pillanatban a Béres visszalépett.)
Ha valóban így történik, a piac gyakorlatilag két csoport kezébe kerül. Aligha volna hát meglepő, ha a jövőben határozottabban lépnének fel a gyógyszerészek követeléseivel szemben. Ez viszont komoly gondot okozhat a kisebb forgalmú, tőkeszegény patikákat üzemeltetőknek, különösen, ha még a magánosításhoz felvett hiteleiket sem fizették vissza.
