Gyorsít a kormányoldal
Medgyessy Péter állambiztonsági tiszt volt; a mai politikai közszereplők közül az előző rendszerben sokan együttműködtek valamilyen formában az állambiztonsággal - ez a két, az ellenzéki, illetve a kormánypártok kommunikációs stratégiáiban szereplő állítás verseng egymással. Egyelőre úgy tűnik, mindkét oldal hoszszabb távon készül arra, hogy ilyenformán kezelnie kell a témát. Azt egyelőre nem tudni, hogy a soron következő közvélemény-kutatások kit igazolnak majd. Az MSZP reményei szerint a kérdés egyszerűen unalmassá válik egy idő után, amikor az ellenzék semmi mást nem tud mondani, mint a Medgyessy Péter által már szép köntösbe csomagolva elismert tényeket. A Fidesz ugyanakkor úgy véli, nem lehet belenyugodni a "D-209-es főhadnagy országlásába", így mindaddig emlékeztetni kell a történtekre, amíg a kormányfő le nem vonja a megfelelő következtetést.
Tény mindenesetre: két héttel a Medgyessy-ügy kirobbanását követően a parlament jelentős részben még mindig e téma "körül forog". Tegnap napirend előtti felszólalás és kérdés is elhangzott az ellenzék részéről, a Fidesz pedig sajtótájékoztatón is hangsúlyozta: a miniszterelnök nem mondott igazat az állambiztonsági szolgálattal való kapcsolatának jellegét illetően sem, erre utalnak legalábbis az azóta megszólalt egykori feletteseinek nyilatkozatai. Varga Mihály frakcióvezető-helyettes szerint nem igaz, hogy 1978 körül már az IMF-hez történő csatlakozás előkészítése motiválhatta volna Medgyessy Péter csatlakozását a szolgálatokhoz, ráadásul a csatlakozást nem akarta megakadályozni sem a KGB, sem a moszkvai politikai vezetés. A kormányfő, illetve a plénum előtt helyette válaszoló Kiss Ele-mér kancelláriaminiszter egyaránt csak annyit reagált: Medgyessy az ország érdekében járt el, és erről kész majd az ellenzéki kérésre létrehozandó vizsgálóbizottság előtt is számot adni. (Egyébiránt ez lehet az első ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottság az 1998-as kormányváltás óta.)
A bizottság már a jövő héten megalakulhat, akárcsak az az SZDSZ javasolta testület, amely az 1990 óta kormányzati politikai szerepet betöltöttek állambiztonsági múltját kutatná. Ez annak köszönhető, hogy a parlament tegnap egyhangúlag döntött mindkét grémium vonatkozásában a házszabálytól való eltérésről. A jövő héten a plénum így megválaszthatja a testületek tagjait is. Miután a bizottságok saját hatáskörben dönthetnek működési rendjükről, így akár arról is, hogy nyáron is üléseznek, számítani lehet arra: mindkét grémium azonnal megkezdi munkáját, ezáltal "munícióhoz" juttatja saját pártjait. A kormánypártok legalábbis számítanak arra, hogy még a nyáron kiderül, az előző kormányok egyes tagjai sem "érintetlenek" egy szigorúbb vizsgálat esetén. Az SZDSZ-es bizottság mindenesetre megelőzi a koalíciós törvényjavaslatot, mely az említettnél tágabb körben ugyanezt a vizsgálatot rendelné el.
A törvényjavaslatot még mindig nem nyújtották be, a végleges formáját várhatóan a héten elnyerő tervezetről még tart az egyeztetés. Így a javaslatról szóló vita is csak az ősszel kezdődhet el, elfogadása pedig éppen az önkormányzati választások várható időpontjára tehető. Ez azonban azt is jelenti, hogy az újabb átvilágítások eredményét először a 2006-os parlamenti választásokon vehetik figyelembe a szavazók. (DG-TE)
Munkatársainktól
