Képlékenynek tűnő ügynökügyek
Írásban, egyenként véleményezik az ügynöktörvénycsomag tervezetét annak a bizottságnak a tagjai, amelyet az erről szóló kormány-előterjesztés áttekintésére kért fel levélben Medgyessy Péter. Sólyom László, a nyolctagú testület vezetője a Világgazdaságnak elmondta: az augusztus 21-i határidőt megelőzően az észrevételeket összegezve készítik el és juttatják el javaslataikat a miniszterelnökhöz. Az Alkotmánybíróság volt elnöke közölte: a nyilvánosság előtt sem ő, sem a testület többi tagja nem kíván addig vélemény mondani az előterjesztésről.
Egyelőre nem világos, a bizottság álláspontját milyen módon veszik majd figyelembe, hiszen a kormány nyilvánosság-törvénycsomag tervezete már a parlament előtt van. Véleményük mérvadó lehet, hiszen a már eddig is felmerült kifogások biztossá teszik, az ügy kényességére tekintettel a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kér majd az Alkotmánybíróságtól.
Az ügynöktörvény módosítását eredményező jogszabálytervezetek egyike a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról, a másik az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának létrehozásáról szól. A D-209-es ügy miatti koalíciós válságból a jogszabályok megalkotására a szabad demokratáknak tett szocialista ígéret jelentette a kiutat. Ám ma úgy tűnik: az eredeti szándéknak megfelelő mélységben aligha kivitelezhető az átvilágítás. Így kérdéses, egy tompított tervezettel mit kezdhet majd a politika.
A szabad demokraták aggódnak szándékaik sorsa miatt. Egy vezető politikusuk lapunknak azt mondta: ismét összefogtak a pártok a hátuk mögött, hogy megakadályozzák a teljes átvilágítást. Az SZDSZ kész a lehető legkeményebben küzdeni a jogszabálycsomag elfogadtatásáért és végrehajtásáért, állítják.
A törvényjavaslat olyan személyek adatait is nyilvánossá kívánja tenni, akik a politikai közéletben egyáltalán nem vesznek részt - ez volt Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos egyik fő kifogása. Az állítás szinte egy az egyben alkalmazható az SZDSZ által kezdeményezett, a rendszerváltás óta kormányzati szerepet vállalt személyek állambiztonsági múltjának vizsgálatára létrehozott bizottság esetére. A kancellária által elkészített 180 fős listával Mécs Imre elnök a bizottság korábbi döntésének megfelelően az adatvédelmi biztoshoz fordul az aggályok tisztázására. Ez kérdésessé teszi, a testület munkája hozhat-e olyan eredményt, amellyel a nyilvánosság is megismerkedhet.
A Medgyessy múltjának vizsgálatára életre hívott parlamenti bizottság "korlátai" ugyancsak megmutatkoztak már. A testület a saját ügyrendjével sem tudott mit kezdeni, s kérdéses, bármilyen új elem felmerülhet-e. Medgyessy és a kormányszóvivő minden fórumon azt hangoztatja, a miniszterelnök múltjára vonatkozó összes információt közzétették már. A kormányfő egyébként augusztus 1-jén megy el a bizottságba.
Az eredményességet vitássá teszi: az előző ciklusokban megalakult hasonló testületek zöme nem tudott érdemi megállapításokat rögzíteni jelentéseiben. Mi több, gyakran előfordult az is, hogy a paritásos grémiumok már jelentéseiket sem tudták elfogadni. (GA-TE)
