Nálunk túl sok a kivétel
Az EU két területen kifogásolja a magyar közbeszerzést - tudtuk meg Berényi Lajostól, a Közbeszerzések Tanácsa (KT) elnökétől. Brüsszel egyrészt a preferenciális szabályokat kritizálja, ám ezek a csatlakozásig, illetve legkésőbb 2004. február 1-jéig fenntarthatók. Magyarország a közbeszerzések területén nem kért derogációt, így végül el kell törölni a preferenciális szabályokat, amelyek a belföldi ajánlattevők számára biztosítanak többletjogosítványokat.
Ugyanakkor Berényi szerint jogos a másik kritika, amely a kivételek magas számát érte Brüszszel részéről. A KT éppen ezért a tárgyi hatálya alól kivételt képező esetekre vonatkozó szabályozás olyan irányú módosítását javasolja, amely azok fenntartását kizárólag a valóban indokolható és az irányelvekkel összhangban álló esetekre korlátozná. A kivételek magas száma a közbeszerzési fegyelem érvényesülését nem befolyásolja kedvezően.
A KT nemcsak ezekre tér ki a harmonizált közbeszerzési szabályozás elkészítéséhez készített és az Igazságügyi Minisztériumnak továbbított törvénymódosítási javaslatában, hanem egyebek között az értékhatárokra is. Ezeket egyrészt igazítani kell a közösségi értékhatárokhoz, másrészt a jelenlegi nemzeti, általában alacsonynak mondott határok felülvizsgálata is időszerű. A csatlakozásnál a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően úgynevezett kettős rendszer alakulhat ki, azaz a közösségiek mellett létezni fog a nemzeti értékhatárok rendszere is. Az EU eltérő kategorizálása miatt nehezen hasonlíthatók össze az értékhatárok. (Például áru- és szolgáltatásbeszerzésnél azonosak, ám eltérő értékek vonatkoznak kormányzati szervekre, illetve a közszolgáltatókra.) A szolgáltatásnál és az árubeszerzésnél nem túl nagy az eltérés, az építési beruházásnál óriási. Ez utóbbinál a hazai 36 millió forinttal szemben ötmillió euró (durván 1,2 milliárd forintnyi) a közösségi értékhatár. A KT a nemzeti közbeszerzési értékhatár kisebb mértékű korrekcióját javasolja. Nagyobb emelés a közbeszerzési ismeretek, a gyakorlat mai szintjén a közbeszerzési szigor fenntarthatósága érdekében nem indokolt, vélik.
A javaslat foglalkozik azzal is, hogy a jelenlegi hazai szabályozás, ellentétben az irányelvekkel, nem tesz lényegi különbséget a közszolgálati és a kormányzati beszerzésekre vonatkozó rendelkezések között. Ám a közszolgáltatók helyzete rugalmasabb szabályokat követel. Ezért a harmonizált törvényben biztosítani kell, hogy annak hatálya a közszolgáltatók vonatkozásában teljes mértékben megegyezzen a közösségi szabályozással.
Az ellenőrzés szerveinek erősítése mellett meg kell vizsgálni a szerződések teljesítésének utólagos ellenőrzését biztosító személyi és tárgyi feltételeket is. Ez megvalósítható lenne egy új törvényi melléklet bevezetésével, amelyet az ajánlatkérőnek a szerződés teljesítését követően kellene megküldeni a KT-nek. A tanács feldolgozná az információkat, és a szerződéstől lényegesen eltérő esetekben hatósági eljárás indulna. Mivel az ellenőrzési rendszer az ajánlatkérők által szolgáltatott adatokon alapulna, ezek tartalmát szúrópróbaszerűen ellenőrizni kellene.
A kötelező bírság vitatott alkalmazásával is foglalkozik a javaslat. A bírság kiszabását is a döntőbizottság mérlegelési jogkörébe kellene utalni. A javaslat kitér a közbeszerzési törvény alanyi hatályára, az elektronikus közbeszerzésre, a szakemberképzésre is.
