Nem mutat romlást a külkereskedelmi mérleg
Májusban 245 millió euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, így az év eleje óta halmozódó deficit 1,27 milliárd euróra rúg. A negatív szaldó mértéke alacsonyabb, mint az előző két esztendő időarányos egyenlege, köszönhetően annak, hogy - éves alapon, euróban számítva, az első öt hónap adatai alapján - az export 8,1, az import csak 4,6 százalékkal bővült. Májusban a dinamika mindkét viszonylatban alacsonyabb, a behozatal egy százalékkal kisebb a 12 hónappal ezelőtti szintnél, és a kivitel is csak 2,2 százalékkal bővült.
A külkereskedelmi mérleg a külső egyensúly stabilitását mutatja, elsősorban, mert az importtermékek közül csak az igen kis súlyt képviselő élelmiszerek behozatala emelkedett dinamikusan, míg a feldolgozott termékek exportja - a teljes kivitel egyharmada - 17,6 százalékkal nőtt január-májusban.
A külső egyensúlyról sugallt megnyugtató kép ellentmondásban van a folyó fizetési mérleg erős romlást mutató számaival. (Érdekesség: a két évvel ezelőtti helyzet ismétlődik, fordított felállásban.) A folyó fizetési mérleg árudeviza-mérleg sorának - bár jó néhány módszertani különbség létezik - hosszabb távon a külkereskedelmi mérleg alakulásával szorosan együtt kellene mozognia. Ehhez képest az árudeviza-mérleg jelentős romlást mutat: az export- és importdinamikák különbsége - hasonlóan, mint a szolgáltatások teljesítményét is tartalmazó első negyedéves GDP-statisztikában - negatív, azaz ellenkező előjelű, mint a külkermérlegben.
A szakértők többsége a folyó fizetési mérleg mutatójának hisz. Ez komplexebb képet ad a külgazdasági folyamatokról, másrészt a belföldi felhasználás GDP-növekedést meghaladó mértéke a külső egyensúlyromlást támasztja alá. (MI)
