Összehangolják a forrásokat
Napokon belül kinevezi a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) a megyei területfejlesztési tanácsok új tagjait - tudta meg a Világgazdaság Nagy Sándortól, a területfejlesztésért felelős politikai államtitkártól. Június végére több regionális fejlesztési tanács is működőképessége határára jutott, miután a minisztériumok többsége visszahívta delegáltjait vagy felfüggesztette munkájukat. Az államtitkár ezzel kapcsolatban elmondta: a regionális területfejlesztési tanácsok új kormányzati képviselőinek kinevezése is lezárul júliusban, erre azonban csak közvetett befolyása van a MeH-nek, mivel a regionális testületekbe a tárcák delegálnak szakembereket. Folyik az egyeztetés a Balaton Fejlesztési Tanács új elnökének személyéről is. Az államtitkár kifejtette: a múlt héten felmentett Bóka Istvánt a kormánymegbízotti feladatkörből hívta vissza a kabinet, ami teljesen érthető lépés, hiszen ellenzéki képviselőt nem szoktak kormánymegbízottnak kinevezni.
Az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy a különböző területfejlesztési források áttekint-
hetetlenek, és felhasználásuk nincs összehangolva. Jelenleg legalább tíz alapra lehet pályázni, de nincs olyan információs rendszer, amely naprakészen követhetővé tenné a központi támogatásokat - mutatott rá az államtitkár, aki a területfejlesztés szereplői, illetve forrásai közötti kapcsolat megteremtését tartja az egyik legsürgetőbb feladatnak.
Az Országgyűlés őszi ülésszakán sor kerül a területfejlesztési törvény kisebb, a jövő év elején pedig várhatóan egy jelentősebb módosítására. Magyarországnak fel kell készülnie az európai uniós támogatások fogadására. Ezt szolgálja a MeH-en belül létrejövő Nemzeti Területfejlesztési Hivatal is, amely közreműködik a Baráth Etele államtitkár által összehangolt nemzeti fejlesztési terv kimunkálásában. Nagy Sándor szerint a kötelező hazai társfinanszírozás biztosítása érdekében az idei, összességében mintegy húszmilliárd forintos területfejlesztési támogatást 2003-ban minimum meg kellene duplázni, és az összeget a következő években folyamatosan növelni, hogy a 2004-es csatlakozás után a megszerezhető uniós források lehívhatók legyenek. Ugyancsak megoldásra vár a kistérségekkel kapcsolatos ellentmondás: saját forrás hiányában épp a legelmaradottabbak nem tudnak a támogatásokra pályázni.
A jelenlegi hét régió kialakítása óta rendszeresen újraéled a vita a határok esetleges módosításáról. A központi régió - Budapest és Pest megye - esetében az is felmerült, hogy a főváros mutatói miatt az itteni GDP meghaladhatja az unió átlagának 75 százalékát, így a térség kieshet a leginkább kedvezményezettek köréből. A hírek szerint Pest megye még az ősszel dönteni kíván a központi régióból való esetleges kilépésről, ami az államtitkár szerint egyértelműen károkat okozna a megyének, illetve az országnak, hiszen a változtatás érvényes nemzetközi szerződést érintene. Nem ez az egyetlen vitatott kérdés az ország régiós felosztásával kapcsolatban - mutatott rá Nagy Sándor. A MeH szakemberei vizsgálják ezeket az ügyeket, de a végső döntést a kormány, illetve az Országgyűlés hozza majd meg, az esetleg szükségesnek tartott változtatásokra pedig legkorábban 2004-től kerülhet sor - tette hozzá.
Kecskés Ágnes
