Románia megállapodott a valutaalappal
Románia nehéz tárgyalások után megállapodott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével, hogy korlátoznia kell az állami szektor béreit, ha hozzá akar jutni az alap régóta késő, 383 millió dolláros készenléti hiteléhez. Májusban bombaként hatott, hogy az alap és a Világbank halasztja az összesen 404 millió dolláros kölcsön folyósítását, főleg azért, mert Románia nem hajlandó munkásokat elbocsátani a nehéz helyzetben lévő energiaszektorból. Pedig az ország számára létfontosságú, hogy a nemzetközi hitelintézetek pénzéhez hozzájusson, mert ez helyreállítaná a külföldi befektetők bizalmát reformprogramja iránt. A legutóbbi vita, amely mostanig a megállapodás halasztásához vezetett, akkor tört ki, amikor a kormány a Petrom 4000 munkásának elbocsátása helyett őket a Petrom 100 százalékos tulajdonában lévő "magáncégbe" helyezte át - emlékeztet a Reuters.
Most, a valutaalap küldöttségének tíznapos tárgyalása után az alap bukaresti irodája közölte, hogy a felek megegyeztek azokban az intézkedésekben, amelyek lehetővé teszik 106 millió dollár folyósítását. Neven Mates, az IMF tárgyaló küldöttségének vezetője kijelentette, Románia bizonyos eredményeket ért el az infláció féken tartásában, de aggasztó a minimálbér 2003-as emelésének hatása a makroökonómiai adatokra - jelenti a Rompres.
A Nastase-kormány a szakszervezetek követelésére 1,7 millió lejről 2,5 millióra (76,08 dollár) akarja emelni a minimálbért. Mates rámutatott: tapasztalatok szerint az ilyen emelés hatására minden állami vállalat bérei emelkednek. Most abban állapodtak meg, hogy a minimálbér emelése nem befolyásolja az állami vállalatok pénzügyi eredményét. Mates azt is reméli, hogy a kormány által a szegény családok támogatására tervezett intézkedések költségei ellenére a költségvetési hiány nem múlja felül a GDP 2,65 százalékát. A szám kéttizedes pontossága szerinte az alkulehetőségek kimerítését mutatja.
Mates kifogásolta a privatizálás lassúságát, ennek változása nélkül Románia nehezen fogja vonzani a külföldi tőkét. Ezzel szemben kedvezőnek tartotta a makroökonómiai irányzatok alakulását, és bizonyos volt abban, hogy az infláció az idén a tervezett 22 százalék alatt marad, s jövőre 15 százalék körüli lesz.
