Vámokkal az üzemanyag-turizmus ellen
A Tovább nyílik az üzemanyagár-olló című cikk (VG, 2002. július 1.) azt sugallja, hogy az üzemanyagok jövedéki adójának július 1-jén történt emelése ösztönözheti az üzemanyag-turizmust. Aligha hihetjük azonban, hogy éppen a mostani néhány forintos emelés fog alapvetően rontani a helyzeten, amikor eddig is nagyságrenddel olcsóbb volt az üzemanyag szinte valamennyi szomszédos országban, mint nálunk.
Az elmúlt években Magyarországon fokozatosan fellazították azokat a rendelkezéseket, amelyek az üzemanyag-csempészetet és -turizmust voltak hivatottak visszaszorítani. Egyre több ország tehergépkocsijai és autóbuszai számára törölték el azt a rendelkezést, amely szerint legfeljebb 200 liter üzemanyagot lehetett vámmentesen behozni a gyárilag beépített tartályban. 2001. július 1-jétől pedig teljesen megszüntették ezt a korlátozást. Korábban életben volt az a rendelkezés is, hogy naponta csak egy alkalommal lehetett vám fizetése nélkül üzemanyagot behozni a gyárilag beépített tankban. Később ezt úgy módosították, hogy a gépkocsi vezetője mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha számlával igazolja, hogy az üzemanyagot Magyarországon vásárolta.
A Levegő Munkacsoport számos alkalommal jelezte a problémát az illetékes államigazgatási szerveknek. Az előző kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda is szorgalmazta a vonatkozó jogszabályok módosítását, azonban a közlekedési tárca és a Pénzügyminisztérium illetékes hivatalnokai tovább lazították az előírásokat. Meggyőződésünk, hogy mindez jellegzetes példája annak, amit Bárándy Péter igazságügy-miniszter a következő módon jellemzett: "A lobbitörvény ? főként a jogalkotásban vethető be hatékonyan. Ez a korrupció legveszedelmesebb, legkártékonyabb, legszervezettebb területe?" (Üzleti 7, 2002. június 24.)
A határon belépő gépjárművek száma és típusa, valamint az adott időpont üzemanyagárai alapján - feltételezve, hogy még a néhány forintos áreltérés is teli tankkal történő határátlépést eredményez - kiszámítottuk, hogy mennyi üzemanyagot hozhattak be a járművek gyárilag beépített tankjában 2001-ben: 480 millió liter benzint és 870 millió liter gázolajat. Ez az éves magyarországi felhasználás közel 30 százalékának felel meg. Ha ezt az üzemanyagot teljes egészében Magyarországon vásárolták volna meg, akkor az állam adóbevételei 2001-ben 187 milliárd forinttal lettek volna nagyobbak.
Mindez egyáltalán nem azt jelenti, hogy csökkenteni kell az üzemanyagok adóit. A gépjármű-közlekedés résztvevői ugyanis ma sem fizetik meg mindazokat a költségeket, amelyeket okoznak - ezt egyértelműen leszögezték az Európai Unió, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Közlekedési Miniszterek Tanácsának vonatkozó dokumentumai, amelyek éppen az üzemanyagadók további emelését javasolják. Nekünk azt kell szorgalmaznunk, hogy az adók egyforma mértékűek legyenek a különböző országokban. Azonban amíg ez megtörténik, átmeneti intézkedésként az árkülönbségnek megfelelő mértékű vámot kellene kivetnünk minden jármű gyárilag beépített üzemanyag-tartályának teljes űrtartalmára vonatkozóan minden olyan országból bejövő jármű esetén, ahol az üzemanyag ára több mint - mondjuk - 8 forinttal alacsonyabb, mint nálunk.
A vám bevezetése egy csapásra megszüntetné az üzemanyag-csempészetet. Bár az egyébként bejövő gépjárművek továbbra is a szomszédos országokban tankolnának, a magyar állam jelentős többletbevételre tehet szert. Csökken a felesleges gépjárműforgalom és így az általa okozott környezetszennyezés. Továbbá megszűnik a hazai fuvarozók túlnyomó többségének az a hátrányos és a tisztességes piaci versenyt súlyosan sértő helyzete, hogy egyes - nagyrészt külföldi - fuvarozók az olcsóbb üzemanyag felhasználásával tesznek szert előnyre velük szemben.
