Alacsony külkereskedelmi hiány

Madár István

Júniusban 253 millió eurós hiánnyal zárt a külkereskedelmi mérleg, megközelítőleg annyival, mint az előző három évben. Az "átlagos" hónap ellenére az első fél év összesített hiánya jelentősen alulmúlja az elmúlt három esztendő időarányos egyenlegeit. Az idén az 1,5 milliárd eurót sem éri el a deficit mértéke, ugyanakkor tavaly például az első hat hónapban majdnem 2 milliárdos negatív szaldóról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A csökkenés technikai oka az áruexportnak az importét meghaladó növekedési üteme: az év első felében a kivitel 7,6, a behozatal 4,3 százalékkal haladta meg a tavalyit, vagyis bő 3 százalékos ütemkülönbség mutatkozott az export javára. A jó eredményt valószínűleg segítette az is, hogy az euró az utóbbi időben javult a dollárral szemben, ami a magyar külkereskedelem devizaszerkezetét figyelembe véve kedvezően befolyásolta az egyensúlyt - mondja Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője. Ez a tény elsősorban az országos energiaszámla összegét csökkentheti.

A fenti dinamikák egyébként jóval kisebbek a korábbi években tapasztaltakhoz képest, ami elsősorban a világgazdasági dekonjunktúra számlájára írható. Mivel az exportra történő termelésnek jelentős importszükséglete van, törvényszerű, hogy mindkét relációban csökkent a növekedés üteme. A feldolgozóipari kapacitásbővítés leállása szintén az importdinamika csökkenésének irányába hatott. Ezt jól mutatja, hogy a gépek, szállítóeszközök behozatala sem növekedett jelentősen.

Ugyanakkor a választások előtt felpörgetett hazai kereslet elméletileg megnövekedett importot okoz, ez azonban nem látszik a vámforgalmon alapuló külkereskedelmi statisztikában. A pénzforgalmi elszámolású folyó fizetési mérlegben viszont igen, ott ugyanis az első fél évben az importbővülés jelentősen meghaladja az exportdinamikát. Emiatt a külső egyensúlyi folyamatok értelmezése meglehetősen nehéz. A szakértők úgy vélik, hogy a szolgáltatáskereskedelemmel együtt bizonyosan a behozatal irányába nyílt ki az export-import olló, ezt mutatja a KSH első negyedéves GDP-statisztikája is. Külkereskedelmünk EU-irányultsága 2002 első felében is fennmaradt, kivitelünk 76, behozatalunk 56 százaléka jutott erre a relációra.