Alkotmánysértő Mécs-bizottság
A "D-209-es elvtárs kinevezését követően aktív és eredményes állambiztonsági munkát végzett. Elsajátította az alapvető ismereteket, majd megkezdtük részletes szakmai kiképzését. ... Az állambiztonsági feladatok végrehajtására jól felkészült, a fedőbeosztásából adódó lehetőségeket legjobb tudása szerint használta ki" - szerepel abban az 1982-es, Medgyessy Péterről szóló jellemzésben, melynek titkosságát most oldották fel, és amelyet a miniszterelnök múltját vizsgáló bizottság tegnapi ülésén ismertettek. Hasonló dokumentumok nyilvánosságra hozatalára, illetve a titkosszolgálati múlt kimondására azonban a jövőben csak akkor lesz jogosult a testület, ahogy a Mécs Imre vezette, a demokratikusan választott kormányok tagjainak múltját vizsgáló bizottság is, ha erre az érintett felhatalmazza (Medgyessy Péter hozzájárult a dokumentumok ismertetéséhez). Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tegnap küldte meg állásfoglalását, melyet az ellenzéki pártok javaslatára a Mécs-bizottság kért. Noha a bizottság koalíciós tagjai többször szinte feleslegesnek, illetve véleménykérésnek nevezték a lépést, valamint azt is előre leszögezték, hogy a biztos javaslata nem köti majd a bizottságot, az ombudsman egyértelműen leszögezte: az Országgyűlés egyhangú határozata több ponton nem felel meg az alkotmány és más jogszabá-
lyok követelményének, adatok nyilvánosságra hozatalára pedig csak az érintettek felhatalmazása alapján van mód.
Az ombudsman kimondta: a Mécs-bizottságot létrehozó országgyűlési határozat nem felel meg az alkotmányos követelményeknek, egyebek között azért, mert a vizsgálandó személyi kört az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak ellenére úgy határozza meg, hogy a politikai közhatalmat gyakorlók, illetve a politikai közéletben részt vevők csoportjai közötti megkülönböztetésre nem alkalmazza következetesen ugyanazt az ismérvet. Ez alkotmányellenes megkülönböztetéshez vezet. Jogállamban nemcsak a kormány tagjai és az államtitkárok tartoznak a politikai közhatalmat gyakorlók, politikai közéletben részt vevők körébe, hanem például az országgyűlési képviselők, polgármesterek vagy települési önkormányzati képviselők is. Ellentétes a határozat továbbá az alkotmányos követelményekkel azért is, mert a vizsgálatra indirekte visszaható hatályt keletkeztet, amit jogállami alapértékek szerint törvény sem tehetne meg. Ez utóbbi kitétel egyébként jelzi azt is, hogy kétséges lehet a múltat tisztázó koalíciós törvényjavaslat sorsa is, mely szélesebb körben ugyan, de szintén visszamenőleges hatálylyal világítana át egykori közszereplőket.
Az állásfoglalással kapcsolatban Mécs Imre elmondta: az adatvédelmi biztos ajánlását neves jogi szakértők elemzik és értelmezik. Hangsúlyozta, a bizottságnak úgy kell végeznie munkáját, és az adatvédelmi biztos ajánlása is erre irányul, hogy feladata ellátása során a személyes adatok védelméhez, de egyszersmind a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos jogok érvényesülését biztosítsa. Mécs Imre szólt arról is, hogy kedden a Történeti Hivatalban és a Nemzetbiztonsági Hivatalban áttekintették az okmányokat, és ennek nyomán a korábban nyilvánosságra került számokhoz képest csökkent az érintettek listája. Erről azonban részleteket nem árult el. A bizottság a jövő kedden tartja következő ülését, ám határozatképessége kérdéses: az ellenzéki képviselők ugyanis nem vesznek részt a testület munkájában, amíg a házelnök ki nem vizsgálja, hogyan kerülhettek nyilvánosságra titkos iratokból származó információk.
