Egyre több a külföldi menedzser
Ismét szaporodik a Magyarországon dolgozó külföldi menedzserek száma. Míg az utóbbi pár évben a rendszerváltást követő privatizációs időszakhoz képest visszaesett arányuk, most ismét növekvő számban alkalmazzák őket itthon. Ez Baukovácz Krisztina, a KPMG Consulting ügyvezető igazgatója szerint azzal magyarázható, hogy a válsággal küszködő iparágak - például távközlés, informatika és talán idesorolható a bankszektor is - anyacégei közvetlen ellenőrzés alá próbálják vonni a leányvállalatokat, tehát "belső" embereket küldenek hozzájuk.
Egyetért ezzel a megállapítással Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországi Tagozatának elnöke is. Szerinte a külföldi menedzsereknek nem sikerült kellő mértékben átadniuk magyar kollégáiknak a szükséges ismereteket, pedig a tulajdonosok eredeti célja az volt, hogy a helyi vezetők vegyék át az irányítást. Azért van mégis a korábban tervezettel ellentétes trend kialakulóban, mert a magyar vezetőknek csak egy szűk köre tudott integrálódni - fűzte hozzá. Mindazonáltal a jól képzett, világnyelveket beszélő magyar vezetőgárda is "helyzetbe" kerülhet; nemegyszer ebből a körből kerülnek ki a multik kelet-európai régiófelelősei - állítja az ügyvezető igazgató.
Hasonlóképpen vélekedett a Knorr-Bremse vezérigazgatója, Lepsényi István is. Példaként említette, hogy magyarországi kutatóintézetüknek magyar vezetőjét a németországi kutatás-fejlesztés irányításával bízták meg nemrégiben.
A Magyarországon dolgozó külföldi vezetők az anyacégnél megszokott juttatásokat, kompenzációs csomagot kapják, költségszinten mégis olcsóbbak a magyar kollégáiknál, mert a nyugati országokban a járulékterhek csak 9 százalék körül mozognak, szemben a hazai 36-tal - tájékoztatott Baukovácz Krisztina. Ugyanakkor Bienerth Gusztáv szerint kevés az olyan magyar vezető, aki nagyobb költséget jelent külföldi kollégáinál, hiszen a külföldiek miatt több járulékos költség merül fel.
A hazai bankszektorban a vezetői szinteken a külföldi tulajdonosok általában azért alkalmaznak előszeretettel külföldieket, mert az adott pozícióra nem találnak a saját elvárásaiknak megfelelő hazai szakembert, másrészt úgy vélik, hogy a delegáltjuk által jobban informálódhatnak - mondta Hák-Kovács Tamás, a német tulajdonú Commerzbank vezérigazgató-helyettese. E megállapítások alól a mi pénzintézetünk részben kivétel, hiszen míg a kilencvenes évek elején 18 német delegált dolgozott a banknál, számuk mostanra 2-re csökkent - mondta. A vezérigazgató-helyettes tapasztalata szerint a multinacionális vállalatok rotálják a vezetőket, azaz magyar menedzsereiknek is ugyanolyan lehetőségeket biztosítanak, mint a külföldieknek. Ezzel szemben az általa transznacionálisnak nevezett vállalatoknál egyirányú a vezetők áramlása, és a nyugati menedzsert azért küldik tapasztalatszerzés céljából más országba, hogy aztán ismét odahaza kamatoztathassa tudását. Hák-Kovács Tamás elmondta: a német vezetők kétszer annyiba kerülnek, mint a magyarok, mert különböző extra juttatásokat - a hazautazás költsége, a gyerekek itteni iskoláztatása, lakás bérlése - is fizet az anyacég. Horribilis összegeket költenek a külföldi tulajdonosok arra, hogy a megvételre kiszemelt, illetve a frissen megvásárolt vállalatot alaposan átvilágítsák, és ott ezt követően szervezeti átalakításokat (igen gyakran leépítéseket) hajtsanak végre. Még ha adott is a szervezeti átalakításhoz a bizalom, a külföldi tulajdonosok nagyon ritkán hisznek abban, hogy a régi vezető képes a megújulásra. Számukra sokszor a jó menedzseri tudás inkább meghatározó, mintsem a szakmai - mondta Csuport Antal. A Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetségének főtitkára szerint ugyanakkor a magyar menedzserek külföldön is jó eséllyel szállhatnak ringbe egy-egy vezetői állás megszerzéséért, elsősorban azért, mert a szakterüle-tükön versenyképes tudásuk mellé (több) nyelv ismerete is párosul, amivel előnyt szerezhetnek külföldi riválisaikkal szemben.
