Együttmozgás a világgazdasággal

A magyar gazdaság folyamatai egyre inkább leírhatók a világgazdasági folyamatok, különösen az uniós trendek által. Erre legutóbb az eddig viszonylag "önjáró" dezinfláció is szolgáltatott példát: a júniusi inflációs adat - követve az európai történéseket és egyben rácáfolva a

piaci várakozásokra - jelentősen kisebb lett az előző havinál. Ennek az volt az egyik fő oka, hogy az év elején a kontinensen egy időben megjelenő zöldség- és gyümölcsársokk egyszerre "korrigált vissza".

Másik jellemző példa, hogy a hazai exportteljesítmény szépen illeszkedik a legfontosabb német konjunktúraindex által leírt trendhez. Ennek nyilván az az oka, hogy a legnagyobb német vállalatvezetők üzleti kilátásai közvetlenül befolyásolják a külföldi (így a magyar) leányvállalatok megrendeléseit.

Kérdés, a gazdasági folyamatok harmonizáltsága jó-e, vagy sem. Mivel ez a harmonizáltság alapvetően a szoros kapcsolatokkal magyarázható, olyan egyoldalú gazdaságszerkezetet eredményezhet, amely a válságok esetén nem birtokolja a "több lábon állás" előnyeit.

Az áruexportunk 76, -importunk 56 százalékát az Európai Unióval bonyolítjuk le, ami több, mint egyik-másik tagország esetében. Vagyis a nyugat-európai keresletváltozások érzékenyen érintik nyitott gazdaságunkat. (Ezért is állapíthatta meg a Magyar Nemzeti Bank egy tanulmánya, hogy a gazdasági ciklusok harmonizáltsága tekintetében már most is legalább olyan pozícióban vagyunk, mint a kevésbé fejlett tagországok.)

A másik kellemetlen hatás, hogy ha a külső körülmények ilyen mértékben meghatározzák a gazdasági pályát, a gazdaságpolitikai intézkedések hatékonysága is csökken. A legvalószínűbb jövőképet figyelembe véve azonban vannak kedvező következményei is a unióban, a gazdaságpolitika hatásköre tovább csorbul.

Ebből következően fontos, hogy az integráció makrogazdasági döntései megfeleljenek a magyar gazdaság aktuális helyzetének. Ebből a szempontból kifejezetten kedvező, ha a gazdaságok ciklikus harmonizációja jelentős. Az euró bevezetésének hatásairól írt jegybanki tanulmány szerint a csatlakozás akkor előnyös, ha egyebek mellett (az optimális valutaövezetek elméletének megfelelően) a gazdaságok szerkezeti hasonlósága, a külkereskedelmi integráció foka, a gazdaságok ciklikus harmonizációja jelentős.