Előnyben a szegényebb rétegek
Esélyegyenlőség - talán ez a szó jellemzi a leginkább a kormány formálódó lakáspolitikáját - mondta lapunknak Csiha Judit, a Belügyminisztérium lakásügyi tanácsadó kollégiumának vezetője. Az elképzelések szerint jövőre eltolódik az állami támogatási rendszer súlypontja. Nem azokon akarnak segíteni, akiknek nem okoz gondot az akár havi 100 ezer forintos lakástörlesztés kifizetése, hanem azok számíthatnak elsősorban kedvezményekre, akik saját erőből képtelenek kitermelni a felvett hitelek utáni magas részleteket. Főként a társadalom alsóbb és az alsóközép rétegeinek támogatása jöhet tehát szóba, illetve azok számíthatnak segítségre, akik sérültek vagy fogyatékkal élnek, s ugyancsak nagyobb figyelmet szentelnek a nyugdíjasoknak. Csiha Judit közölte, hogy az újfajta támogatási rendszer banki vonzatai még kidolgozatlanok, ám biztos abban, hogy a pénzintézetek mindenben partnerek, amire nem fizetnek rá. Az első tárgyalásokat már megkezdte a kollégium vezetője a Magyar Fejlesztési Bankkal.
Az állami szolidaritás elvén alapuló támogatási rendszer nyilvánvalóan nagyobb költségvetési forrásokat igényel - szögezte le Csiha Judit -, a tárca az ideinél 50 milliárd forinttal nagyobb öszszeget javasol erre a célra. Mint emlékezetes, az idei lakáskeret valamivel több mint 63 milliárd forint, a 2001-es (időközben módosított) keret 62,6 milliárd volt. A kollégium vezetője arra számít, hogy a jövő évi költségvetésben már az általa kívánatosnak tartott, magasabb előirányzat szerepel. Az idei források egyébként gyakorlatilag az első fél év végére kimerültek - tette hozzá -, így arra már nincs mód, hogy a Széchenyi-terv lakáspályázataira újabb igényeket befogadjanak. Ám a már elfogadott pályázatokat természetesen kifizetik.
A koncepciónak továbbra is fontos eleme lesz a bérlakások építése, ám az egyelőre még bizonytalan, hogy a tervekben szereplő, évi 40-50 ezer újonnan épülő új lakáson belül mekkora lehet ezek aránya. Ugyancsak fontosnak tartják, hogy a meglévő lakástámogatási rendszeren belüli kiskapukat becsukják.
A megváltozott szemléletnek megfelelően több jogszabály is módosításra szorul. Csiha Judit szerint elsősorban a társasházi, a lakásszövetkezeti, a lakás-, illetve az adótörvényt szükséges változtatni. A Belügyminisztériumban összeállított lakáspolitikai munkaanyag szeptember és október folyamán kerülhet tárcaközi vitára, s novemberben tárgyalhat róla leghamarabb a kormány.
