Ír kampány Nizza mellett
Noha a referendum időpontjáról csak szeptemberben dönt a dublini parlament (valószínűleg október végén vagy novemberben kerül sor rá), az ír kormány megkezdte a kampányt az "igen" győzelméért - jelenti az Irish Times. A dublini kormány által felállított referendumbizottság közölte, hogy minden ír otthonba eljuttatja a nizzai szerződést elmagyarázó füzetet, s az igenpártiak már most hirdetési spotokat vásárolnak a mozikban. A várható elsöprő pr-kampány dacára a népszavazás kimenetele kétséges.
A népszavazás sikere érdekében Magyarország is kész segíteni. Kovács László külügyminiszter szeptemberben utazik Írországba, s akkor térnek vissza arra a kérdésre, hogy az ír kormány kér-e közreműködést a népszavazási kampány során.
Európai bizottsági tisztviselők és a tagállamok vezető politikusai egymással versengve bizonygatják, hogy nem létezik "B terv", s ha az írek ismét elvetik a sokuk szerint katonai semlegességüket veszélyeztető nizzai szerződést, akkor nem lehetséges az új tagok felvétele. Mint ismert, az EU a még 1999-ben életbe lépett amszterdami szerződésben azt szabta az unió taglétszámának 20-nál nagyobbra növelése előtt feltételül, hogy előtte "átfogóan meg kell újítani" az unió intézményrendszerét. Noha erre a 2001 februárjában aláírt nizzai szerződés csak igen jóindulatú értelmezés mellett alkalmas, az unió vezetői egytől egyig kiálltak eme nagyvonalú interpretáció mellett, s így a ratifikáció a legtöbb tagállamban már be is fejeződött. Egyedül Írországban kell a megerősítéshez népszavazást tartani, s ezen tavaly júniusban (alig 32 százalékos részvétel mellett) óriási meglepetésre 54:46 arányban a "nem" győzött - emlékeztet az EUobserver.
A sorozatos cáfolatok dacára felelőtlenség lenne az EU részéről, ha nem létezne B terv, hiszen a prioritás az unió számára most a bővítés, nem a nizzai szerződés életbeléptetése - véli a Financial Timesban megjelent elemzésében az integrációs ügyekkel foglalkozó tekintélyes brüsszeli kutatóintézet, a CEPS szakértője, Kirsty Hughes.
Szakértők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv a "nem" sikere esetén az lehet, hogy az Európai Bizottság (a bővítésben uniós oldalról talán leginkább érdekelt testület) javaslatot tesz a nizzai szerződés függelékében szereplő tanácsi, bizottsági és európai parlamenti szavazatarányok, illetve képviselői helyek számának "átmentésébe": ezek a csatlakozási tárgyalások 30. (intézményi kérdésekről rendelkező) fejezetének részévé válnának, s ha elfogadják a tagjelöltek is, akkor a csatlakozási jegyzőkönyvek ratifikációja során már Írországban is csak parlamenti jóváhagyást igényelnének.
Számos buktatója van persze ennek a jogi csűrés-csavarásnak is: a legnagyobb ezek közül, hogy Belgium, Francia- és Olaszország az amszterdami szerződés aláírása idején külön nyilatkozatban követelte az intézményi reform folytatását a bővítés előtt, s elemzők szerint most is teljesen jogszerűen tolhatnák el (ők vagy más államok) az új tagok felvételét az esetleges újabb ír "nem" miatt a 2004-ben kezdődő újabb intézményi reformkonferencia utánra - a gyakorlatban az újabb ratifikációs időszak meg az új uniós költségvetési ciklus miatt alighanem 2007-re. Ez a most tervezett 2004-es bővítéshez képest olyan csúszást jelentene, ami nemcsak az unió hitelét és a jelöltek közvéleményének bizalmát tépázná meg, de egyes szakértők szerint akár az egész integráció széteséséhez is vezethet.
