Kicsi az igény a pályakezdőkre
Bár a munkaerő-kereslet két-három éve élénkül, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélye tovább romlott - áll a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) nemrégiben közzétett, 4570 cég válaszából összeállított rövid távú munkaerő-piaci prognózisában. Míg két évvel ezelőtt a megkérdezett gazdálkodószervezetek 27 százaléka alkalmazott pályakezdőt, addig az idei előrejelzés szerint ez az arány várhatóan 18,5 százalék körül alakul. Az iskolából frissen kikerülő fiatalok iránti igény egyedül a kereskedelemben nőtt.
Mindemellett a hátrányos helyzetű munkavállalók közé sorolható pályakezdők elhelyezkedését a munkaügyi tárca a jövő évtől elő kívánja segíteni úgy, hogy a munkáltatókat - különböző járulékkedvezményekkel - érdekeltté tenné a fiatalok alkalmazásában. A programból - melyet a munkaerő-piaci alap terhére finanszíroznának - egyelőre annyi ismeretes, hogy a több hónapja állás nélkül levő fiatalok alkalmazása esetén az állam a munkáltatótól akár a munkavállaló egyévi bérköltségét is átvállalná - jelentette be a napokban Kiss Péter munkaügyi miniszter.
A lépést üdvözölnék a gazdaság szereplői, és a gazdálkodók valószínűleg így nagyobb hajlandósággal alkalmaznának majd fiatalokat - felelte lapunk érdeklődésére Radács Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének soros elnöke.
A felmérés szerint a szakképzetlen (legfeljebb nyolc általánost, illetve gimnáziumot) végzett fiatalok iránti kereslet súlya egy év alatt valamelyest csökken, a többi arány azonban nem változik, azaz a felvenni kívánt pályakezdők között 54 százalékos a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya, míg a diplomásoké 13 százalékos.
Ezek az adatok is mutatják, hogy a gazdálkodóknak leginkább jól képzett szakmunkásokra volna szükségük, ám nehezen találnak elvárásaiknak megfelelő munkaerőt. Solti Gábor, az Ipartestületek Országos Szövetségének a szakértője egyebek közt abban látja a problémát, hogy a hazai iskolarendszernek érdeke a minél hosszabb ideig tartó tanulás. Ez aztán vagy a gyakorlati ismeretek nagyfokú hiányát eredményezi, vagy pedig azt, hogy a szakmunkásképzés elitje tovább tanul, mert ezt tartja megfelelő életpályának. Az uniós csatlakozásunkkal az sem kizárt, hogy a szintén munkaerő-problémákkal küszködő nyugat-európai országok még inkább elcsábítják a legjobb szakmunkásainkat - fogalmazott. Hiányossága a hazai szakképzésnek az is, hogy - például Ausztriával ellentétben - itthon nincsenek naprakész, kiegészítő képzést nyújtó technológiai központok, holott a "kisvállalkozásoknak" univerzális alkalmazottakra van szükségük. Gondot jelent az is, hogy a kisiparosok közt csökken azoknak a mestereknek a száma, akik hajlandók gyakornokot fogadni. A tanulónként havi 6 ezer forintos adóalap-csökkentés ugyanis nem jelent húzóerőt számukra - vélekedett.
A gazdaságnak "kész" munkavállalókra lenne szüksége, ám a képzés nem illeszkedik a gazdaság igényeihez - állítják egybehangzóan a megkérdezettek. Tucatszámra kerülnek ki az iskolapadból a divatos szakmák - mint például gazdasági informatikus, vámkezelő, szállítmányozó - képviselői, ugyanakkor nagy hiány van a fizikai munkakörökben dolgozókból - mondta Csányi Lászlóné, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének szakértője. Problémát jelent az is, hogy a lecsökkentett gyakorlati képzési idő miatt a fiatalokban nem alakul ki a megfelelő munkakultúra és -tapasztalat. A cégek nyereségorientált működésével pedig azért sem összeegyeztethető a pályakezdők alkalmazása, mert betanításuk költséges és időigényes.
