Lassú a jelöltek GDP-felzárkózása
Viszonylag lassan zárkóznak fel a tagjelölt országok az EU-hoz a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP tekintetében - állapítja meg az Európai Központi Bank (EKB). A gazdasági fejlettséget talán legjobban közelítő mutató Magyarországon az eurózóna átlagának 45 százalékáról 53 százalékra emelkedett 1995 és 2001 között, a tagjelöltek nagy része azonban ennél roszszabbul teljesített.
A legfejlettebb tagjelöltnek számító Ciprus egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-je már csaknem eléri az eurózóna átlagának nyolckilencedét, vagyis magasabb a görög, a portugál vagy a spanyol adatnál is, s az elmúlt években folyamatosan emelkedett. Ha a trend folytatódik, néhány éven belül Ciprus lehet az első olyan új EU-tag, amely eléri az eurózóna átlagos fejlettségi szintjét. Másodikként valószínűleg Szlovénia lehet képes erre, bár némileg később, mivel ott még csak az eurózóna átlagának 70 százalékánál tartanak, de legalább haladnak előre, ellentétben az 1995-2001 között e mutató tekintetében viszszafejlődő Csehországgal és Romániával.
Magyarország esetében az 53 százalékos jelenlegi szint az elmúlt években meglévő, átlagosan 2 százalékpontos növekedési különbözet mellett Mellár Tamás egy közelmúltbeli tanulmánya szerint (Közgazdasági Szemle, 2001. december) azt valószínűsíti, hogy az EU-átlag elérése az általa vizsgált különböző modellek esetében 15-45 évet igényel. (Bár a tanulmány még a 2000-es adatokon alapul, érdemben nem változott a helyzet a 2001-es adatok ismeretében sem.) Szűkebb idősávot azért nehéz megadni, mert a felzárkózás időigénye függ a GDP-bővülési ütemek különbségétől, a viszonylagos lemaradásból adódó potenciális növekedési többlettől, a csatlakozás után hazánknak jutó uniós támogatások nagyságától stb., ráadásul a magyar GDP-növekedési ütem erősen függ az unióstól.
Az EKB elemzői viszont arra is felhívják a figyelmet, hogy a tagjelölt országok felzárkózása az EU-hoz (az úgynevezett konvergencia) számos más területen már jóval előrehaladottabb, mint a vásárlóerő-paritásos GDP tekintetében. A kereskedelmi kapcsolatok erőssége, a gazdasági tevékenység liberalizálása vagy a gazdaság szerkezetének modernizálása egyaránt azt mutatja, hogy a felzárkózás valójában előrébb tart, mint ami a vásárlóerő-paritásos GDP-adatokból következne. Az EKB elemzői részben ennek tulajdonítják, hogy a török vagy az argentin pénzügyi válság hullámai ezt a térséget nem érték el. Mindazonáltal a konvergencia folytatásához további reformokra van szükség: a tagjelölteknek folytatniuk kell az árak liberalizálását, biztosítaniuk kell a tulajdonjogokat, emelniük kell a vállalatirányítás színvonalát, s további területeken kell döntéshozatali felelősségeket átadniuk a kormányzati szintről a piaci résztvevőknek - figyelmeztet az EKB.
