Magyarország a 29. leggazdagabb
Az egy főre vetített GNI mutatót a Világbank a közismert bruttó hazai termék (GDP) és a külföldi forrásokból kapott nettó jövedelem összegeként határozza meg, amelyet a reális nemzetközi öszszehasonlítás kedvéért a nemzeti valuták alul-, illetve felülértékeltségét kiszűrő vásárlóerő-paritásra számol át dollárról. Az így kapott mutató az egyik legjobban elfogadott mércéje a tényleges életszínvonalnak. A tegnap közzétett, 2001-re vonatkozó Világbank-adatsorban Magyarország GNI-je vásárlóerő-paritáson 12 570 dollár, amely némileg elmarad a cseh, a szlovén, a görög vagy a portugál értéktől, de magasabb, mint Szlovákia, Lengyelország vagy Horvátország mutatója.
Hivatalos valutaárfolyamon számolva az egy főre vetített ma-gyar GNI csupán 4800 dollárt tett ki 2001-ben, ez a vásárlóerő-pa-ritásos adattal összehasonlítva azt mutatja, hogy a forint még mindig jócskán alulértékelt a dollárhoz képest. A hivatalos árfolyamon számolt világbanki GNI-adat némileg alacsonyabb a KSH által közzétett GDP-adatnál, aminek az lehet az egyik ma-gyarázata, hogy a külföldi forrásokból kapott nettó jövedelem hazánk esetében (akárcsak a nettó tőkeimportőr országok többségénél) negatív, hiszen a Magyarországon eszközölt tőkebefektetések után külföldre fizetett osztalék, kamat és egyéb tőkejövedelem jóval magasabb, mint az onnan hazánkba utalt tőkejövedelmek mértéke.
A lista annak a Világbank-tanulmánynak a része, amely a jövő hétfőn kezdődő johannesburgi nagyszabású globális környezetvédelmi konferenciára jelent meg. Ebben a nemzetközi pénzintézet annak a véleményének ad hangot, hogy a világtermelés összértéke 2050-ben mai árakon 140 ezer milliárd dollárt tesz majd ki, ami azonban "nem fenntartható a jelenlegi termelési és fogyasztási minták mellett".
