Van-e élet Norvégiában az EU-n kívül?

Az összes norvég törvény 15 százaléka - óvatos becslés szerint - Norvégián kívül, például az Európai Unióban (a fenti arány 56 százaléka) vagy a Kereskedelmi Világszervezet keretében hozott döntést tesz hatályos jogszabállyá - idézi az EUobserver a Klassekampen című norvég lapot. Ez főleg a helyi önkormányzatok számára okoz problémát, mert nincs módjuk befolyásolni azokat a határozatokat, amelyeknek helyileg kell engedelmeskedni.

Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de az Európai Gazdasági Térségről (EEA) szóló egyezményhez 1994-ben csatlakozott, és ezzel megindult a törvények áramlása Brüsszelből, az EU gyakorlatilag a helyi, a tartományi és az állami hatóságok felett a negyedik közigazgatási szintté vált. A norvég hatóságoknak azonban nincs módjuk befolyásolni a Brüsszelben hozott döntéseket. Az egyetlen eszköz a vétó, de ezt sohasem használták.

A képviselők, a miniszterek és a bürokraták találkoznak uniós partnereikkel, de a helyhatóságoknak nincs olyan szervezetük, amelyen keresztül korán tájékozódhatnának a készülő határozatokról. "Az egyetlen, amit kérünk, tájékoztatás az EEA-ban tárgyalt ügyekről" - mondta a Norvég Helyi és Regionális Hatóságok Szövetsége brüsszeli irodájának munkatársa. Az EEA-ban nincs az EU-régiók bizottságához hasonló intézmény. A helyhatósági információs csatorna hiánya ráadás arra, hogy Norvégia nem tudja befolyásolni az uniós döntéseket. A jövőben az EU befolyása még nőni fog. (VG)