Agyelszíváshoz vezet a bővítés?
Az EU-országok vállalatai szerint a kibővülés kedvező vagy semleges hatással lesz a munkaerő-kínálatra. Ők már ma is élnek a brain-drain lehetőségével, a "nem keresett" munkaerő beáramlásától pedig a szabad munkaerő-áramlás elé állított 2+3+2 éves átmeneti időszak alatt nem kell tartaniuk. A magyar vállalatok pesszimizmusa főként abban nyilvánul meg, hogy 20 százalékuk kedvezőtlennek ítéli az elkövetkező munkaerő-piaci változásokat. Ez egyrészt a minta összetételéből (mikrovállalatok dominanciája), másrészt nem reprezentatív voltából adódhat - állapítja meg az Eurochambres-felmérés magyar adatait elemző MKIK Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztő Kht.
A felmérés azt is mutatja, hogy a felsőfokú végzettséget igénylő területeken van a legtöbb, huzamosabb ideig betöltetlen pozíció. A teljes felmérésben a vállalatok 62 százaléka, a magyarországiban 53 százaléka már szembesült azzal a problémával, hogy több mint három hónapig betöltetlen maradt egy pozíció. Ennek oka elsősorban a megfelelően képzett emberek hiánya az elérhető munkaerőpiacon mind a teljes, mind a magyar felmérésben.
A teljes mintában kiemelt oka volt a betöltetlen helyeknek az elegendő tapasztalattal és megfelelő szakmai tudással bíró jelentkezők hiánya. Magyarországon ezzel szemben az okoz problémát a toborzáskor, hogy a kínált pozíció nem eléggé vonzó. A munkavállalók magas fizetési igénye is nehézséget okoz a pozíciók betöltésében a magyar vállalatok szerint. A felmérés megpróbált választ kapni arra is, hogy a közeljövőben melyik területeken lesz szükség speciális képességekre, képzettségre. A teljes minta adatai alapján továbbra is az említett két területen lesz szükség speciális kompetenciák megszerzésére, míg Magyarországon a műszaki területek mellett az it, a számítástechnika és marketing, a sales, az ügyfélszolgálat területein kell fejlődniük a potenciális munkavállalóknak.
A mobilitási lehetőségek kihasználásával a dolgozó bővítheti szakmai tudását, ugyanakkor a vállalat számára új tudás- és tapasztalatanyagot hoz. Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége ezért sürgeti a bizottságot, hogy tegyen lépéseket a munkaerő-mobilitás előtt álló akadályok felszámolására az EU-n belül. Ehhez gyors, az üzleti élet által vezérelt lépések szükségesek. A felmérés alapján a megkérdezett vállalatok 46 százaléka gondol külföldi dolgozók alkalmazására, de különféle akadályok - nyelvi nehézségek, munkavállalási engedélyek megszerzése és más bürokratikus korlátok - miatt jelenleg kevés vállalkozás foglalkoztat nem hazai munkaerőt.
Magyarországon a vállalatok 85 százaléka egyáltalán nem foglalkoztat külföldieket. A felmérés azt mutatja, hogy a közeljövőben sem várható nagymértékű változás ezen a területen; a teljes felmérésben részt vevő vállalatok 46, míg a magyar vállalatok 45 százaléka lát csak lehetőséget arra, hogy figyelembe veszi külföldi munkavállalók alkalmazásának a lehetőségét. Külföldi dolgozókat főként szakmai pozíciókban kívánnak alkalmazni a vállalatok. A teljes minta 71, míg a magyar minta 87 százalékát adó vállalatok jelölték meg az ilyen jellegű pozíciókat külföl-diek által betölthetőként.
A 2002 májusában készült felmérésre 1219 értékelhető válasz érkezett 16 országból. Magyarországról 69 cég vett részt a felmérésben, ezek 47 százaléka mikrovállalkozás, 40 százaléka kis- és középvállalkozás, és 13 százalék a nagyvállalat.
