Befejeződött a Föld-csúcs
Környezetvédelmi csoportok szerint csekély, az esemény főtitkára szerint azonban jelentős eredménnyel zárult tegnap a fenntartható fejlődésről tartott johannesburgi Föld-csúcs. A záródokumentum számszerű vállalásokat nagyrészt nélkülöző kompromisszumait egyes magas rangú kormányzati tisztviselők szerint is nehéz lesz megmagyarázni, annak energiaügyi részét pedig (VG, 2002. szeptember 4., 2. o.) a Greenpeace az elképzelhetőnél is rosszabbnak nevezte. A megállapodással kapcsolatos fenntartásait több kormány várhatóan külön közleményben fogalmazza majd meg. A konferencia utolsó napján - miután
George W. Bush elnök erős ellenérzéseket kiváltva távol maradt az eseménytől - Colin Powell amerikai külügyminiszter is felszólalt, akinek beszédét bekiabálásokkal zavarták meg, sokan pedig elhagyták a termet. A tíznapos konferencia egyetlen ilyen jellegű incidensét a tiltakozók azzal magyarázták, hogy Powell beszéde "közhelyektől, hazugságoktól és ostobaságoktól" hemzsegett - írja a Reuters.
A számszerű vállalások egyikeként a kormányok megállapodtak abban, hogy 2015-re a felére csökkentik az alapvető egészségügyi ellátást nélkülözők számát. Fejlesztési szervezetek milliók életének megmentése irányába tett fontos lépésként üdvözölték a döntést. Becslésük szerint a csúcs időtartama alatt 50 ezer gyermek halt meg olyan betegségekben - mint például a kolera -, amelyek alapvető ellátás mellett megelőzhetőek lettek volna.
Afrikai miniszterek a konferencia zárónapjára akciótervet dolgoztak ki a vízellátás javítása érdekében. Az ENSZ adatai szerint világszerte mintegy 1,1 milliárd ember nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez, a szubszaharai régióban pedig arányuk 2025-re az 50 százalékot is elérheti.
A záródokumentum felszólítja a kormányokat, hogy 2010-re "jelentős mértékben csökkentsék" a fajok kihalásának ütemét, helyt adva a szegényebb országok anyagi és technikai segítségre vonatkozó igényének. Környezetvédők ezt a megfogalmazást visszalépésnek tartják a biodiverzitás megőrzése érdekében eddig elért eredményekhez képest; a Greenpeace emlékeztet rá, hogy az ENSZ keretében áprilisban kötött egyezmény még a fajkihalások megállításáról beszélt.
Ezen a területen a célkitűzések teljesítését nehezíti, hogy pontosan sem a jelenleg élő fajok száma, sem a fogyatkozás üteme nem ismeretes. A tudósok 1,75 millió fajt tartanak nyilván, ám a fel nem fedezettekkel együtt számuk akár a 14 milliót is elérheti. És míg egyes becslések szerint a század folyamán az emberi tevékenység következtében a fajok 50 százaléka is eltűnhet a földről, mások ennél sokkal kevésbé borúlátóak. Az ENSZ a madárfajok 12 százalékát és az emlősök negyedét véli veszélyeztetettnek.
Vitatott az egyezménynek az a pontja is, amely szerint 2015-re ahol csak lehet, helyreállítják a halállományt, 2012-re pedig védett tengeri területeket hoznak létre. Szakértők szerint a halállomány sok helyütt már olyan mértékben csökkent, hogy annak helyreállítása lehetetlenné vált, mert az ökoszisztémából eltűnt fajok helyét mások vették át.
