Bíznak az írekben a jelöltek
A tíz tagjelölt ország (Magyar-, Lengyel-, Cseh-, Észt-, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Málta és Ciprus) magas rangú diplomatái reményüket fejezték ki arra vonatkozóan, hogy az ír választók második nekifutásra igent mondanak az EU-bővítés intézményi kereteit megteremtő nizzai szerződésre. Az erről szóló közös nyilatkozatot szerdai varsói találkozójukon fogalmazták meg az integrációs ügyekben illetékes miniszterek, illetve államtitkárok. Magyar részről Balázs Péter, a Külügyminisztérium államtitkára vett részt az eseményen. A nyilatkozat kiemeli: Írország sikeresen használta ki az EU-tagság által kínált lehetőségeket, ezért a tagjelöltek példaként tekintenek rá. Az ír lakosság minden bizonnyal tisztában van a tagság előnyeivel, és azokkal a lehetőségekkel is, amelyeket a szervezet bővítése hoz magával - fogalmaz a szöveg.
Írországban október 19-én rendeznek népszavazást a nizzai szerződésről, miután azt az első, 2001 júniusában tartott referendumon 54 százalékos többséggel elutasították az ottani választók. Az EU-nak hivatalosan nincs arra vonatkozó "válságterve", hogy mi történjen az esetleges újabb ír elutasítás esetén, ám brüsszeli illetékesek több ízben utaltak arra, hogy több lehetőség is volna egy ilyen helyzet kezelésére. Szóba jöhetne például az, hogy a szerződésnek a bővítéshez szükséges intézményi és döntéshozatali pontjait a jelöltekkel aláírandó csatlakozási szerződésbe foglalnák. Szakértők azonban attól tartanak, hogy egy ilyen megoldás megtámadható lenne az Európai Bíróság előtt, és mindenképpen időigényes lenne, lehetetlenné téve a 2004. januári bővítést.
