Elárvereznék az üzletrészeket
Ötéves kamatmentes részletfi-zetési lehetőséget biztosítana az FVM a mezőgazdasági szövet-kezeteknek, azok tagjainak és alkalmazottainak, illetve a gazdaságok integrációjában dolgozó termelőknek, hogy megvásárolhassák az állam által megvett üzletrészeket - tudta meg lapunk.
Ha a jogosultak a vételárat egy összegben fizetnék ki, 15 százalékos, öt éven belüli törlesztésnél pedig évenként 3 százalékos kedvezményt kapnának. A tárca kormány-előterjesztése ugyanakkor rögzíti: mindenkit ki kell zárni a kedvezményes vételből, aki korábban az 1992-es névérték száz százalékán már eladta üzletrészeit.
Az FVM elképzelései szerint az állam az üzletrészeken árveréssel adna túl. A kikiáltási árat a szövetkezeti saját és jegyzett tőke arányában határoznák meg, míg a jogosultak az árveréseken a felkínált üzletrészvagyont licitálással szerezhetnék meg. A legkisebb tényleges vételár - hasonlóan a korábbi kárpótlási árverésekhez - a kikiáltási ár 50 százaléka lenne. A maximális vásárlási összeget pedig az üzletrészek 1992-es vagyonnevesítéskori névértékén állapítanák meg. Lapunk ugyanakkor úgy tudja, a tárca privatizációs elképzeléseit több kormánypárti képviselő vitatja. Emiatt elképzelhető, hogy a minisztériumnak módosítania kell árverési értékesítési tervein.
Mint ismeretes, az állami vásárlást finanszírozó Magyar Fejlesztési Bank (MFB) cégei ma a működő, illetve a csődeljárás, a felszámolás és a végelszámolás alatt álló szövetkezetek kívülálló tulajdonosaitól és nyugdíjas tagjaitól vesznek üzletrészeket. A vásárlást az Orbán-kormány indította be. Az agrártárca összesítései szerint az állam csaknem 80 milliárd forint névértékű vagyonhoz jut. (A tranzakción az MFB előreláthatólag tízmilliárdokat bukik, mivel társaságainál 10-30 százalékra kell leértékelni a névérték száz százalékán megvett üzletrészeket.)
Az agrártárca tervei szerint a már megszerzett üzletrészvagyont a további állami vásárlásokkal párhuzamosan kellene értékesíteni. Így a bevétel legalább részben fedezhetné az újabb vételek kiadásait. Az MSZP kampányígéretei szerint az állam az aktív tagok papírjait is felvásárolja a névérték száz százalékán valamennyi, még létező gazdaságban, és valamilyen módon kárpótlást nyújt a már megszűnt szövetkezetek volt tulajdonosainak is. Az FVM ma úgy számol, hogy az állami vétel az első esetben 42 milliárd, a másodikban 12 milliárd forintba kerül. Így a vásárlásokra - figyelembe véve a már folyamatban lévő kifizetéseket - összességében mintegy 130 milliárdot kell költeni (VG, 2002. augusztus 22.). A tranzakciók lebonyolítási (eljárási és forrásbiztosítási) költségei pedig csaknem 30 milliárdot tesznek ki, vagyis a teljes állami kiadás elérheti a 160 milliárd forintot.
Információink szerint a pénzügyi tárca az eddigi közigazgatási egyeztetéseken jelezte, hogy újabb állami vételre az idei költségvetésben már nincs fedezet. Szakértők ezért azt valószínűsítik, hogy a további vásárlásokról (illetve az eladásokról) még az októberi önkormányzati választások előtt döntést hoz a kormány, de az újabb vételi akciót csak a jövő évtől kezdik meg. Az FVM előterjesztéséből kiderül: az egyik verzió szerint már 2003-ban mindenkit kifizetnének (azaz az aktív szövetkezeti tagok és a megszűnt gazdaságok tulajdonosai is pénzükhöz jutnának), míg egy másik megoldás kétéves (2003-2004-es) rendezést javasol. A harmadik - főként költségvetési szempontokon alapuló - terv értelmében az újabb felvásárlások 2005-re tolódnának, mivel a prognózisok szerint a büdzsé teherbíró képessége akkor lesz a legnagyobb. Ez esetben tehát a Medgyessy-kabinet az 50-52 milliárd forintnyi forrást igénylő állami vételt a 2006-os országgyűlési választások előtt hajtaná végre.
