Ha van pénz, felhőkarcolók is épülnek
Pár héttel a szeptemberi támadások után a lassan magára találó üzleti élet a nem várt helyzet következményeinek gyors értékelésébe kezdett. Nem történt ez másként a New York-i ingatlanszakma életében sem: az első átfogó jelentések a piac kiüresedését, illetve a vásárlóerő számottevő visszaesését valószínűsítették a déli területeken. Az aggasztó jelek tulajdonképpen már szeptember 11-e előtt is jelentkeztek, Manhattan egészében csökkentek ugyanis a bérleti díjak, illetve a megvásárolható ingatlanok négyzetméterárai. A tavaly júliusi bérleti költségek átlagosan öt dollárral voltak alacsonyabbak egy évvel korábbi szintjüknél, különösen nehéz helyzetben volt azonban a déli városrész - itt állt a WTC is -, ahol az árfolyamok további 20 dollárral múlták alul ezt a 60 dollár körüli értéket. A lassan 11 éve tartó folyamatot, azaz a cégek északabbra vándorlását a terrorcselekmények csak felgyorsították.
A város vezetése - még idejében érzékelve a kedvezőtlenné váló folyamatokat - aktív ösztönző akciókba kezdett a kiüresedés megfékezésére. A mögöttes okok közül a legjelentősebb a gazdasági konjunktúra lejtmenete mellett a nehézkes közlekedés és a túlzsúfoltság volt, megoldást elsősorban ez utóbbiakra keresett az akkori kormányzat. A támadások azonban pillanatok alatt lenullázták az 1995 óta zajló változtatások eredményeit, újabb kiköltözési hullámot indítva Manhattan déli kerületeiből. Az összeomló épületek maguk alá temettek például egy metróállomást, mely önmagában 60 ezer dolgozót juttatott el naponta New Jerseyből a szigetre.
A vállalatok jelentős része tehát összecsomagolt, és új központ után nézett. Nem mentek azonban túl messzire, hiszen többségük, a költözők 60 százaléka, a korábbi helyszíntől mindössze pár megállónyira, a Midtownban ütött tábort. További 28 százalékuk jutott el New Jerseybe, a Hudson folyó két partjára, míg a maradék 12 százalék keresett csak távolabb új főhadiszállást. Ez pedig minden korábbi várakozásnak ellentmondó jelenségnek bizonyult. A legtöbb elemző véleménye szerint ugyanis a cégek többségének a sokk, illetve a hosszabb távon fennmaradó félelem és bizalmatlanság nyomása alatt a város egészétől távol kellett volna tartania magát az elkövetkező néhány évben. Ezzel ellentétben a Cantor Fitzgerald, a támadások során 650 alkalmazottját elvesztő kötvénykereskedő cég például Manhattanben maradt, a tavaly januárban még irodaterületét 40 százalékkal bővítő Lehman Brothers pedig - melynek a World Financial Centerben lévő központját szintén betemették a törmelékek - csak a Times Square-ig vándorolt. De nem tett másként a Salomon Smith Barney, a Morgan Stanley és sok egyéb vezető cég sem. A folyamat következtében New York központi kerületeiben az irodák üresedési rátája a Bloomberg összeállítása szerint 8,6 százalékos szintjével USA-szerte a második legalacsonyabb értékre csökkent. (Az első helyezett Washington statisztikája 5,7 százalékot mutat.)
De nem a költözködés irányának megsaccolása volt az egyetlen, amiben tévedett az amerikai ingatlanszakma. Az elemzők többsége ugyanis amellett érvelt, hogy nemcsak Dél-Manhattan, de általában a toronyházak életében is egy szakasz lezárultát jelenti majd a tavalyi szeptember - emlékeztet a Forbes magazin. Az emberek többsége ugyanis bizalmatlanná vált ezekkel a monstrumokkal szemben, melyek különösen veszélyhelyzet esetén nem nyújtanak megfelelő lehetőséget az irodák biztonságos elhagyására. Ezzel szemben Peter Malkin, az Empire State Buildinget üzemeltető vállalat első emberének beszámolója szerint az idei év 38 új bérlőt hozott az életükben, 32 "lakó" hosszabbította meg korábbi szerződését, további kilenc vállalkozás pedig irodája megnagyobbítása mellett döntött. E cégek hosszú távra rendezkedtek be a város legmagasabb épületében. Az sem lehet véletlen, hogy Donald Trump New Yorkban épülő, World Tower nevű felhőkarcolójában, ahol az egyes ingatlanok ára 1-13,5 millió dollár között alakul, az eladható terület 85 százalékát értékesítették már.
