Hétmilliárdos patikai veszteség
Még tartanak a tárgyalások a patikai árrésrendszer megváltoztatásáról: a gyógyszerészek célja a 17,5 százalékos átlagos árrés elérése és a jelenlegi, 630 forintban maximált fix árrés módosítása. Mint azt Torma Árpád, a Magyar Gyógyszerészkamara (MGYK) szakértője a Világgazdaságnak elmondta, tárgyaló csoportjuk több javaslatot készített a pénz- és az egészségügyi tárca képviselőivel folyó egyeztetésekhez.
A gyógyszeráraktól függő, jelenlegi öt árréskulcs helyett hét, nyolc, kilenc sávot is el tudnak képzelni, ám a 3501 forintnál drágább orvosságok 630 forintban maximált árrése elfogadhatatlan számukra. Elképzelhetőnek tartják, hogy az árrésrendszertől idegen, fix díjas megoldás helyett a drága gyógyszereknél is a százalékos árrésképzés szabályai érvényesüljenek.
Az általuk készített javaslatok változatait a gyógyszerpiaci mozgásokra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ártámogatására és a lakosság gyógyszerár-térítési kiadásaira alapozzák. Figyelembe vették, hogy az új kormány nem vette át elődje és a gyógyszercégek között megkötött hároméves ármegállapodást, így júliusban nem volt áremelés az OEP által támogatott gyógyszerkörben. Nem hagyhatták figyelmen kívül azt sem, hogy a tavalyi 15 után az első fél évben 14,6 százalékra esett viszsza az átlagos patikai árrés mértéke, aminek a gyógyszerfogyasztás átrendeződése mellett a 630 forintos fix árrés bevezetése is oka. Torma Árpád arról is tájékoztatott, hogy a 2030 közforgalmú patika - és a mintegy ötven zárt forgalmú kórházi gyógyszertár, amelyek árrése beleolvad a kórházi nagy kasszába - ez év első felében 151 milliárd forint értékű orvosságot adott el, ez 137 millió doboz medicina volt.
Számításaik szerint átlagosan havi félmilliárd forint árrés esett ki a patikák bevételéből. Ha a kormányzati tárgyaló fél nem kívánja az idén megváltoztatni a hatályos árrésrendszert, a gyógyszertárak gazdasági helyzetének javítására mindenképpen szükség van. Ezek sorában elképzelhető, hogy az OEP rövidítse le a patikákban tb-támogatással kiváltott orvosságokért járó pénz átutalásának a jelenlegi 15-22 napos határidejét. Ez idő alatt ugyanis a patikus állja az orvosság árának OEP-re eső részét, ami a medicina 50, 70, 90, 100 százaléka. Lehetséges eszköz az is, hogy az OEP a kiváltott receptek számához kapcsolt jövedelemkiegészítést adjon. Tudni kell, hogy a tb-támogatás mértékének arányában nő vagy csökken a lakosság által fizetendő árrésteher. A tavaly készült miniszteri árrésrendelet tervezete 68-70 százalékos OEP-részesedéssel számolt. Torma Árpád hangsúlyozta: a teherviselés arányainak eldöntése nem a gyógyszerészszakma, hanem a politika kompetenciája. Ám azt is hozzátette, ha nem lesz változás, a gyógyszertárak likviditási gondja miatt bekövetkezhet a működés korlátozása. Például csökken a nyitvatartási idő, gyógyszerész helyett asszisztenst vesznek fel, a szakszemélyzet takarít a patikában. Ám ezek az anyagi kényszerből fakadó intézkedések a jogszabályban előírt működési feltételek szakmai áthágását és a munkajogi törvények be nem tartását jelentenék.
Az MGYK ismeretei szerint már adtak vissza patikai személyi jogot, mivel elhalálozott a gyógyszertár tulajdonosa, de nincs érdeklődés a patika megvásárlására. A korábbi években tapasztalt kereslet visszaesett, a jól képzett gyógyszerészek a patikusság helyett szívesebben választják a jobban fizető gyógyszercégek állásajánlatait. A Pénzügyminisztérium sajtóosztályán érdeklődésünkre elmondták: a patikai árrés ügyében folynak a tárgyalások, ám a tárca eddig nem kapott megfelelő számításokat az árrésnövelés indokoltságára.
