Kiszűrik a kényszervállalkozókat
Ellentétes az európai modellekkel az a Magyarországon elterjedt és terjedőfélben lévő gyakorlat, mely szerint az alkalmazottak jelentős hányadát nem munkaviszonyban, hanem színlelt vagy vitatható vállalkozási formában foglalkoztatják. Alig akad például olyan biztosítási ügynök, biztonsági őr, aki nem vállalkozó, de egyre több az ilyen eset a termelési tevékenységet folytatók közt is. Egyik példa sem a klasszikus vállalkozás esete, mert valójában a munkáltató akarja így megspórolni a munkáltatással járó költségek egy jelentős részét és áthárítani az adóelkerülést - mondta a Világgazdaságnak Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Akit nem a munka törvénykönyve (Mtk.) szerinti jogviszonyban foglalkoztatnak, arra nem vonatkoznak a védelmi szabályok - például a szabadság, pihenőidő kiadására, munkanélküli-biztosításra vonatkozó passzusok. Ezért tervezi a tárca az Mtk. újabb módosítását. A jelenlegi szabályozás szerint a szerződő feleknek a munkakörben, a munkavégzés helyében és a munkabérben kell megállapodniuk, ebből azonban még nem következik a jogviszony tárgya, illetve tartalma - magyarázta Kiss Péter. Ezért a tárca álláspontja az, hogy a jogviszony tartalmát az Mtk.-ban kell meghatározni. Ha a felek a jogszabályban megkívánt szükséges tartalmi elemekben megállapodnak, más jogviszony nem jöhet létre, csak munkajogviszony.
Mindehhez azonban az is szükséges, hogy kevésbé legyen drága a szabályszerű foglalkoztatás. Jövő év januárjától csökken a fix összegű egészségügyi hozzájárulás, illetve a munkáltatói járulék. A munkaadói befizetések jövő évi csökkentésével a miniszter becslése szerint 50-60 milliárddal kisebb lesz a munkaadók terhe. A csökkentés mértékéről jövő hétfőn kezdenek egyeztetéseket az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, ezért konkrét számok egyelőre nem ismeretesek.
Inkább tartom jogalkalmazási és ellenőrzési, mintsem jogalkotói problémának a színlelt vállalkozói viszony kiszűrését - mondta Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak csak rövid távon lehet érdeke a színlelt szerződések révén történő foglalkoztatás. Mindemellett Rolek Ferenc szerint azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy egyre több az olyan vállalkozás, amelyik csak az alaptevékenységével akar foglalkozni, és a kiegészítő tevékenységeket alvállalkozóktól igényli.
A költségkímélő foglalkoztatási formáknál egyébként a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 300 ezerre tehető azon munkavállalók száma, akiket alvállalkozói szerződéssel foglalkoztatnak (VG, 2001. december 18., 8. o.). Szárazné Zara Andrea, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) főosztályvezetője szerint szinte minden szakmában megtalálható színlelt vállalkozói vagy megbízási szerződéssel alkalmazott munkavállaló, ám számuk kimagaslik az őrző-védő szolgálatok és az árufuvarozók között. Jelenleg évente 3-4 ezer ilyen ügyre derít fényt az OMMF. A törvénymódosítással jelentősen könynyebb lesz a munkaügyi ellenőrök feladata, mert adott esetben könnyebben tudják bizonyítani, ha valójában munkaviszonyt leplez a színlelt szerződés.
Nem lesz visszatartó ereje a törvénymódosításnak, mert az adóhatóság számára a jogszabályi háttér eddig is lehetőséget adott a munkaviszony és a vállalkozói viszony kettéválasztására. Ezért valójában indokolatlan a módosítás - mondta Vadász Iván adószakértő, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke.
Az Mtk. módosítására ez év második felében kerülne sor, a törvényalkotási menetrendben ugyanis van egy olyan passzus, mely a munkaügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szól. Ha november-december folyamán be tudjuk nyújtani a törvényjavaslatot a parlamentnek, akkor legkésőbb jövő év elején életbe léphet a módosított Mtk., melynek újabb módosítására nem azért kerül sor, hogy az egyszerűsített vállalkozói adót igénybe vevők körét szűkítsük - felelte lapunk felvetésére Kiss Péter.
