Korrigálni kellett a büdzsét
Az új pénzügyminiszter hivatalba lépését követően alig három hét alatt elkészült a költségvetési törvény módosítását célzó intézkedéscsomag. A dokumentum mintegy 250 milliárd forintnyi "többletbevétel" elosztásáról rendelkezik a központi büdzsében. A tárca indoklása szerint a korrekcióra azért volt szükség, hogy a száznapos program kiadásaira legyen fedezet.
A gyors költségvetés-módosításra az adott lehetőséget, hogy a kormány a források egy részét az általános tartalék megemelésére fordította, amit aztán későbbi döntésekkel is felhasználhat.
Az igazi újdonságot mégsem a költségvetési egyenleg megtartásával történő büdzsémódosítás jelenti, hanem az államháztartási törvény változtatása. Az Országgyűlés által szentesített passzus értelmében immáron nincs következménye annak, ha a költségvetés egyenlege végül mégis eltérne a törvényben rögzítettől, mindaddig, amíg a különbség nem haladja meg a kiadási főösszeg 5 százalékát. A változás igencsak megnövelte a kormány mozgásterét, a büdzsébe becikkelyezett 250 milliárdnyi többletbevételen túl elméletileg további 356 milliárd sorsáról dönthet különösebb következmények nélkül.
A következő évek gazdaságpolitikájának alapját szolgáló makrogazdasági irányelvekre sem kellett sokat várni. Az uniós csatlakozás megalapozására is szolgáló középtávú gazdaságpolitikai program az immáron elavulttá vált, tavaly tavasszal készült középtávú makropályával szemben évente 1-1,5 százalékponttal csökkentett növekedési ütemen, ám továbbra is ambiciózus inflációs prognózison alapul.
Az államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzése pesszimistább, a következő évre megelégedne 4,5 százalékos hiánymutatóval is, míg az egy évvel korábban készített pálya mindössze 2,8 százalékponttal számolt. A hiány emelkedése csak részben a növekedési kilátások romlásának következménye. A makropálya ugyanis az előzővel megegyező százalékos adóterheléssel, ám annál kisebb állami szerepvállalással számol.
A száz nap végére nyilvánvalóvá vált - ezt a miniszterelnök is kimondta -, hogy a kormány energiáit, valamint a költségvetés szabad erőforrásait az uniós csatlakozásig megoldandó feladatok determinálják a következő évben. Ezért az egészségügyi vagy az oktatási reform minden bizonnyal várat magára a regionális átalakítás teljes mértékű keresztülviteléig. A nyugdíjrendszerben minden bizonnyal már januártól érezhető lesz az 1998-ban elhatározott lépésekhez való visszatérés, vagyis a munkavállalót terhelő kötelező magánpénztári befizetés 6-ról 8 százalékra emelése és a pályakezdők kötelező magánpénztári tagságának visszaállítása.
A választási kampányban az első száz napra megígért pontok közül a költségvetést érintő tételek teljesültek: a nyugdíjasok megkapták az ígért egyszeri 19 ezer forintos kiegészítést. Döntés született a közalkalmazotti bérek emeléséről. Október 1-jétől adómentessé válik a minimálbér - igaz, a választási ígérettel ellentétben csak az alkalmazottak részére. Augusztusban dupla öszszegű családi pótlékot kaptak a jogosultak. Július 1-jétől a költségvetés átvállalta a tévé-előfizetési díj megfizetését.
A költségvetési ügyekben gyors és határozott pénzügyi tárca a választási ígéretként megjelenő, de az első száz nap programjában nem szereplő egyszerűsített vállalkozási adó kidolgozásában sokkal megfontoltabbnak bizonyul. Korábbi gyakorlatától eltérően már a törvénytervezet kidolgozásának korai fázisába bevonta az érdek-képviseleti szerveket, ám a törvényjavaslat benyújtásáig még várni kell.
