Lazulhat a jelöltek pénzügyi fegyelme
Az EU-tagságra pályázó országokban is változhat a pénzügyi fegyelemmel kapcsolatos felfogás, miután az euróövezet tagállamai maguk is későbbre halasztják a költségvetésük kiegyensúlyozását (VG, 2002. szeptember 26., 4. és 16. o.). Jóllehet az egységes valutának az EU-taggá válás utáni bevezetését Brüsszel ahhoz köti, hogy a maastrichti szerződés betűjét és szellemét egyaránt pontosan be kell tartaniuk, a nagyok (Francia-, Német-, Olaszország) vergődése láttán a tagjelöltek is nyilvánvalóan élni fognak bizonyos kifogásokkal, és idejekorán könnyítésért folyamodnak.
A tagságra legérettebbek között említett visegrádi négyes adatait elemezve a Reuters megállapítja, hogy az államadósságuknak a GDP-hez viszonyított aránya mindegyiknél alatta van a maastrichti szerződésben meghatározott 60 százalékos plafonnak. Ennyiben sokkal jobban állnak, mint az euró bevezetésekor akár Olaszország, akár Belgium volt, mert az államadósság aránya mindkettőnél a norma kétszeresén állt. A valóságban mindkettőjüket csak azért vették fel a pénzügyi unióba, mert akkorra már elkezdték csökkenteni az adósság/GDP mutatót.
Más a helyzet a visegrádiak költségvetésével, amelynek hiánya alaposan felülmúlja a maastrichti 3 százalékos plafont. Magyar- és Csehország esetében a deficit/GDP mutató 6 százalék körüli, a lengyeleknél 5 százalék, csak Szlovákia tudott 4,5 százalékos adatot produkálni. Az euró mielőbbi bevezetéséhez mégis fontos érdekek fűződnek mindkét oldalon. Ha ugyanis gazdaságukat nem tudják az euró révén stabilizálni, akkor kevés különbség adódhat a latin-amerikai országok vagy a szovjet utódállamok viszonyaihoz képest - hangoztatja egy a Reuters által idézett vezető lengyel jegybankár. A hírügynökség idéz egy cseh pénzügyminisztériumi vezetőt is, aki szerint a legnagyobb uniós tagállamok pénzügyi zavarai okán Brüsszel nem tehet szemrehányásokat a kívülállóknak, ahol a jóléti szint az unióban élvezettnek még mindig csak a 40 százaléka körül ingadozik.
