Pálfordulás a valutaalapnál?

A gazdasági recesszióval és hatalmas államadóssággal küszködő Argentína, Törökország és Brazília példájából okulva az IMF ígéretet tett arra, hogy a jövőben több lehetőséget hagy a kormányoknak saját, a kiadások lefaragását, a pénzpiacok megnyitását és az állami vállalatok eladását hirdető receptjétől eltérő gazdaságpolitika folytatására. Sokan a valutaalap előírásait teszik felelőssé a gazdasági növekedés leállásáért, a munkahelyek megszűnéséért és az olyan, fenntarthatatlan adósságok felhalmozódásáért, amelyek Argentínát tavaly a történelem eddigi legnagyobb csődjébe kényszerítették.

Az IMF monetáris és pénzügyi bizottsága úgy határozott, hogy megbízást ad egy nemzetközi csődbíróság tervének kidolgozására, amely a fizetésképtelenné vált államok ügyében határozhatna. Az áprilisra elkészítendő javaslat a hét legfejlettebb ország pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hét végi találkozóján elfogadott azon tervet egészítené ki, amely szerint a feltörekvő piaci kötvényeket a fizetésképtelenség esetére érvényes, kollektív akciókról rendelkező klauzula egészítené ki. A fejlődő országok a G7 elképzeléseivel kapcsolatban nyitottságukat fejezték ki, az IMF terveit azonban szkeptikusan fogadták.

Az IMF Európa országait termék- és munkaerő-piaci reformokra, Japánt pedig a bank- és vállalati szféra problémáinak kezelésére szólította fel. A G7-találkozóról kiadott nyilatkozat szerint a világgazdaság növekedése lassul, és bár nem tesz említést egy Irak elleni háború lehetőségéről, a felszólalók a konfliktus kockázatát egyöntetűen súlyos bizonytalansági tényezőként említették. A legfejlettebb ipari országok pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői úgy vélik, hogy a háborúval kapcsolatos várakozások megemelik az olajárakat, visszavetik az értékpapírpiacokat, a vállalkozásokat és a háztartásokat pedig egyaránt elriasztják a költekezéstől - tudósít a Bloomberg.