Szegényebb gazdagok az Egyesült Államokban
Immáron második esztendeje apad az USA leggazdagabb embereinek a vagyona - derül ki a Forbes New Yorkban most közzétett listájából. Az amerikai gazdasági magazin elemzése szerint tetemes veszteségei ellenére ezúttal is Bill Gates került a csúcsra: a Microsoft alapítójának vagyona 43 milliárd dollár, igaz 11 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Microsoft-részvények árfolyamának csökkenése miatt Gatesszel együtt bukott néhány milliárdot alapító társa, Paul Allen és a társaságot vezető Steven Ballmer is. Allen 7,2 milliárd dollárral lett "könnyebb", s 21 milliárdjával a második helyre került, Ballmer 3,2 milliárdot veszített, így 11,9 milliárd dolláros vagyonával csak a 10. helyet tudta megszerezni magának.
Többé-kevésbé ugyanez vonatkozik a több multimilliomosra is: míg 2000-ben a 400 szupergazdag vagyona összesen 1200 milliárdot tett ki, tavaly már csak 946 milliárdot, az idén pedig 872 milliárdot. Voltak azonban olyanok is - igaz, csak kevesen -, akik gyarapították vagyonukat. Közülük az egyik Warren Buffett, aki jó befektetési döntéseinek köszönhetően 33,3 milliárd dollárról 36 milliárdra növelte vagyonát. A Wal-Mart-örökösök a negyedik helyre kerültek, ők 17,5 milliárd dollárról 18,8 milliárdra hizlalták vagyonukat. Az Oracle élén álló Larry Ellison 15,2 milliárd dollárral a kilencedik helyre esett viszsza a 2000. évi második és a tavalyi negyedik helyről, ő a két év alatt 6,7 milliárd dollárt vesztett.
A Forbes már húsz esztendeje minden évben összeállítja a leggazdagabb amerikaiak listáját, s az évforduló jó alkalmat ad arra, hogy rövid áttekintést adjon az elmúlt évek fejleményeiről, s egyszersmind rávilágítson a szerencse forgandóságára, az amerikai kapitalizmus jellegzetességeire. Mert az elmúlt év erősorrendjéből kiolvasható a következtetés: a világgazdaság változásaiból adódóan tartósan nem tud beállni egy olyan egyensúlyi helyzet, ami huzamosabb ideig stabil első helyeket biztosíthatna az USA pénzarisztokratáinak.
Elég, ha összehasonlítjuk a mostani listát mondjuk a legelsővel, az 1982. évivel. Akkoriban, amikor az olaj ára barrelenként 40 dollár körül mozgott, tíz amerikai közül nyolc majdhogynem szó szerint a földből pumpálta ki a vagyonát, ma viszont nincs egyetlen olajmágnás sem az első tízben. Ugyanakkor 1982-ben se híre, se hamva nem volt azoknak a technológiai cégeknek, amelyeknek tulajdonosai, vagy első emberei mára - a visszaesések, illetve veszteségek ellenére - uralják a legtehetősebbek listáját.
Ezzel összefüggésben a lap emlékeztet arra, rengeteg múlik azon, hogy ki mennyire képes megújulni, valami újat kitalálni. Amerikában nem jellemző, hogy valaki gazdag örökösként beül a készbe: Európával ellentétben ott nem nagyon vannak történelmi családok, amelyek az évszázadok során felhalmozott vagyont örökítik generációról generációra, amit aztán tovább gyarapítanak - vagy elherdálnak? - az utódok. Amerikában mindenki a saját szerencséjének a kovácsa, nagyon sokan kezdték a nulláról, a klasszikus mosogatással - mint például Michael Dell, a Dell Computers alapítója, aki 12 évesen tanulta meg a kemény munkát, egy kínai étteremben mosogatott 2,30 dolláros órabérért.
Az ügyes váltás példájaként a Forbes Philip Anschutzot említi, aki az elmúlt húsz év során mindig előkelő helyen szerepelt a listán, pedig elvileg ő is eltűnhetett volna a süllyesztőben, mert vagyona az olajból származott. Ő azonban kész volt váltani, s az energetikából átnyergelt a vasútra, később a száloptikára, majd a médiára. Az ellenpélda az olajmágnás örököse, Gordon Getty. Ő 1983-ban és 1984-ben a lista első helyezettje volt, ma már csak a 87., mert ideje nagy részét nem vagyonának gyarapításával, hanem zeneszerzéssel, a Los Angeles-i Filharmonikusok támogatásával töltötte.
