Vámszabad területek változásai

Hamarosan tárgyalja a parlament a vámtörvény módosítását, amely a vámszabad területi státusra vonatkozó közösségi szabályok átemelését jelenti a magyar vámtörvénybe, ám azok csak Magyarország csatlakozásának pillanatában válnak kötelezővé, tudta meg a Világgazdaság. A kormány tehát elegendő időt ad az érintetteknek arra, hogy felkészüljenek a váltásra.

A csatlakozást követően ugyanis várhatóan a mai vámszabad területek zöme megszűnik, s csak néhány tarthatja meg státusát. A megmaradóknak szükségük lesz az illetékes uniós hatóság engedélyére, ehhez pedig nemcsak a szigorú feltételeknek kell megfelelni, de egy teljesen új rendszerre kell áttérni. Míg ugyanis nálunk zömmel egy-egy cég maga jelent egy-egy vámszabad területet (s csak elvétve akad olyan vámszabad területi státussal bíró egység, ahol 3-4 vállalkozás is termel), addig az az EU-ban egy-egy földrajzilag körülhatárolt terület, amelybe számos cég települ.

Nem véletlen, hogy az unióban alig harminc ilyen termelőegység működik csupán. Az EU-ban csak akkor adják ki a közösségi szintű engedélyt ahhoz, hogy vámszabad területen termelőtevékenységet folytathasson egy cég, ha az nem zavarja a belső piac működését, más tagország érdekét.

Azok a magyarországi vállalkozások tehát, amelyek a csatlakozásig vámszabad területi termelést folytatnak, azt követően csak engedély birtokában tehetik ezt meg, s kérdés, hogy az EU-n kívüli érdekeltségű magyarországi vállalkozások megfelelnek-e majd a fenti kritériumoknak. Különösen a nem uniós importból termelő, EU-s exportra termelő, többnyire tengerentúli társaságok lehetnek a kárvallottak.

Ezért is biztosít a kormányzat időt az érintett vállalkozásoknak a vámbelföldivé válásra való felkészüléshez. Ennek értelmében születtek meg a belföldiesítés kondíciói. A vámtörvény tavaly óta tartalmaz olyan jogcímet, amely vám- és áfamentességgel teszi lehetővé a vámszabad területre eredetileg tehermentesen beérkezett, a termelésbe bevont eszközök, berendezések, gépek belföldivé tételét. Számolni kell egy további nehezítéssel is: a csatlakozás után már nem lehet vámmentesen bevinni vámszabad területre sem unión kívülről érkező berendezéseket, eszközöket.

Az ipari vámszabad területek belföldiesítésének, jövőjének alakulása az egész magyar gazdaság szempontjából fontos, hiszen kiemelkedő szerepet játszanak a külkereskedelemben. A tavalyi év végén az ipari vámszabad területek részesedése a teljes magyar kivitelből 44 százalék volt, az öszszes magyar export 35 százalékát adó 10 vállalat közül nyolc ilyen feltételek között termelt. Igaz, tavaly némileg teret veszítettek e területek, amelyek egyébként évek óta lassuló exportdinamikát produkáltak: 2001-ben azonban először fordult elő, hogy exportdinamikájuk elmaradt a vámbelföldi kivitel növekedési ütemétől. Ez utóbbi korántsem kedvezőtlen. Okai között ugyanis egyebek között az szerepel, hogy mind több vámszabad területi cég alakított beszállítói kapcsolatokat vámbelföldi társaságokkal. Nem szólva arról, hogy mind több vámbelföldi cég termel külpiacokra: az e területeken működő 138 vállalat adja a teljes kivitel mintegy 44 százalékát, az összexport 35 százalékát adó 10 vállalat közül nyolc vámszabad területi cég.