A lakossági bankszolgáltatások trendjei

Nagyné Vas Erzsébet

Magyarországon a háztartási szektor eladósodottsági szintje és bankhiteleinek állománya a GDP-hez viszonyítva töredéke a fejlett országokra jellemző szintnek. A szektor eladósodottságának struktúrája is eltérő, a hazai kölcsönök közt sokkal kisebb az ingatlanhitelek részaránya. Így Magyarországon a viszonylag kedvező makrogazdasági környezet fennmaradása esetén a háztartások likviditási korlátjának oldódásával párhuzamosan továbbra is jelentős hitelállomány-bővülés, azon belül is elsősorban az ingatlanhitelek dinamikus növekedése várható. A jelenlegi rendkívüli mértékű növekedési ütem hosszabb távon való esetleges fennmaradása azonban a kockázatok növekedésével járhat, többek közt a hazai lakosság kisebb adósságviselő képessége miatt.

A fogyasztási és egyéb hitelállomány bővülése még mindig relatíve magas reálkamat, illetve thm mellett történik, aminek oka lehet a korábban likviditáskorlátos háztartások elhalasztott fogyasztás miatti türelmetlensége, illetve a lakosság magasabb fogyasztói pályára állása.

Magyarországon a jelzálog-hitelezés viszonylag fejletlen szakaszban van. A lakosság jelzálogfedezet melletti hiteleinek döntő többsége lakáscélú. A piaci feltételű lakáshitelek kamatai a támogatott hitelek által támasztott verseny következtében jelentősen csökkentek, további mérséklődésük elképzelhető, tekintettel a támogatás használt lakásokra való kiterjesztésére. Az ingatlanhitelek jelzáloglevelekkel történő finanszírozása kezdeti stádiumban van. A sajátos konstrukcióban problémát okozhat az ügyfél által a kereskedelmi bank felé történő előtörlesztés, vagy a kereskedelmi bank fizetési problémája. A hazai jelzáloglevél-kibocsátás gátja lehet az itteni piac meglehetősen korlátozott felvevőképessége is.

Hazánkban a magas színvonalú hitelreferencia-szolgáltatás megvalósításának számos, a jogi környezetből származó akadálya van, amit az erőteljesen felfutó hitelállomány növekvő kockázata miatt mindenképpen meg kell oldani. A határon átnyúló szolgáltatások jövőbeni terjedésével szükségessé váló csatlakozás a nemzetközi adós- és hitelinformációs rendszerekhez szintén csak fejlett színvonalú hazai szolgáltatásnyújtás mellett valósulhat meg. A magyarországi lakáshitelezés felfutása csak pár éve kezdődött meg, így a jelenlegi értékvesztési arányoknál vélhetően jóval nagyobb a hitelkockázat. A kedvezményes hitelek által támasztott verseny miatt a bankok a piaci hitelek feltételeit is lazítják, ami az ügyfélkör felhígulásával járhat. A verseny erősödésével vélhetően egyre több bank fog az ingatlan forgalmi értékének egyre nagyobb hányadáig hitelt nyújtani. Az alacsony jövedelmű háztartások előtt is megnyílt a lehetőség a hosszú lejáratú, jelentős mértékű hitelfelvételre, ami szintén kockázatnövelő tényező. Ugyanakkor vélhetően nő a befektetési céllal felvett ingatlanhitelek részaránya, melyek bukási valószínűsége a nemzetközi tapasztalatok szerint nagyobb, mint az otthonteremtésre felvett kölcsönöké. A fedezetérvényesítés viszont vélhetően egyszerűbb a befektetési céllal vásárolt ingatlanok esetében.

A hazai lakosságnak a fejlett országokhoz képest számottevően kisebb arányban vannak banki kapcsolatai, így a folyószámlák, bankkártyák számának további növekedése várható. A lekötött betétek súlyának csökkenő tendenciája ellen ható tényező az, hogy az adózási szabályok változásának, illetve a kötelező tartalék szintje fokozatos csökkentésének következtében az alternatív befektetési lehetőségek hozamelőnye egyre kisebb. Egyéb okok miatt ugyanakkor a szerződéses megtakarítások jelentős bővülése, illetve a befektetési alapok további térnyerése várható. A megfelelő nem banki pénzügyi közvetítőintézményekkel bíró bankok e folyamat számukra hátrányos hatásait tompíthatják. A betétbiztosítás összeghatárának - legkésőbb a GMU-ba való belépéskor történő - emelése növelni fogja a hazai bankbetétek vonzerejét, az ez ellen ható tényező lesz a biztosítási önrész bevezetése. A kedvező makrogazdasági környezet, a következetes és hiteles monetáris és fiskális politika következtében több éve a devizabetétek arányának csökkenése tapasztalható. A sávszélesítés következtében lehetővé váló nagyobb árfolyam-ingadozás ellenére a tendencia folytatódása várható. A devizakereskedelmi, pénzváltási tevékenység jelentősége a GMU-tagvaluták megszűnése miatt csökkent, a távolabbi jövőben, a monetáris unióba való belépés után még inkább háttérbe szorul.

Nemzetközi tapasztalatok szerint az új elosztási csatornák térnyerése a lakossági bankpiacon messze elmaradt a várakozásoktól. Ennek egyik oka az elektronikus elosztási hálózatokból eredő addicionális (elsősorban a biztonsággal, megbízhatósággal kapcsolatos) kockázatokban keresendő. Az új elosztási csatornák térnyerése következtében nőni fog a bankok közti polarizáció. A régóta működő, nagy, diverzifikált termékskálájú bankoknak jó esélyük van arra, hogy meglévő ügyfélbázisukra, jó hírnevükre alapozva, az elosztási csatornákkal kapcsolatos megfelelő stratégiát kidolgozva megtartsák piaci pozícióikat. A kisebb, egy-két termékre specializálódott bankok - különösen az internet által leginkább veszélyeztetett piacokon (jelzálogok, megtakarítások, hitelkártyák) - csak kiemelkedő színvonalú szolgáltatásnyújtással tudják megtartani pozíciójukat.

Hazánkban az internetes bankszolgáltatások iránti kereslet egyelőre kicsi. Az internet a lakosság körében való alacsony elterjedtségén túl a hazai jogi háttér hiányosságai és a biztonsággal kapcsolatos megfontolások is gátolják az internetes bankszolgáltatások térnyerését. Mindamellett a hazai bankok a kereslethez képest elöljárnak az internetes szolgáltatásnyújtás terén. Hosszú távon a mobiltelefonon keresztüli bankolás vélhetően Magyarországon is széles körben elterjed, tekintettel a hazai lakosság mobiltelefonnal való ellátottságának a PC-khez képest sokkal magasabb szintjére, jelenleg azonban ehhez még nincsenek meg a feltételek.