Ideje kimondani: a német autóipar most már egy rémálom Magyarországnak – senki ne lepődjön meg, mi következik csütörtökön
„A német gazdaság válsága maga alá teperte a magyart” – szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt ezzel indokolta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy miért nem tudott a magyar gazdaság magasabb fokozatba kapcsolni. A helyzet ismerős: a Központi Statisztikai Hivatal akkor közölte, hogy magyar GDP a tavalyi harmadik negyedévben nemhogy növekedett, helyette éves alapon 0,5 százalékkal, negyedéves bázison pedig 0,4 százalékkal zsugorodott. Ezzel a magyar gazdaság ismét technikai recesszióba csúszott, két éven belül másodjára.
Német autóipar: leépítések, gyárbezárások és termeléscsökkentés
Ha a technikai recesszió veszélye ezúttal nem is áll fenn a második negyedévi növekedés után, de könnyen valami hasonló játszódhat le. Ugyanis hiába lépett hivatalba májusban nagy tervekkel az új kormánykoalíció, egyelőre semmi jele a német gazdasági fordulatnak, sőt, hónapok óta záporoznak a negatívabbnál negatívabb hírek a német autóiparból. Csak pár példa a közelmúltból:
- a ZF, a világ második legnagyobb autóipari beszállítója júliusban közölte, hogy elektromoshajtáslánc-részlegénél mintegy 7600 állást szüntet meg a korábban ismert 14 ezer álláson felül;
- a Bosch szeptemberben jelentette be, hogy 13 ezer embert rúg ki Németországban, főként autóipari részlegein, a költségcsökkentés és a piac gyengélkedése miatt;
- a Volkswagen sem úszta meg, október elején közölte, az elektromos autók iránti gyenge kereslet miatt a zwickaui és a drezdai termelését egy hétre szünetelteti, illetve további munkaidő-átszervezéseket tervez.
Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy a német járműgyártás augusztusban gyakorlatilag összeomlott: egyetlen hónap alatt csaknem 20 százalékkal esett vissza a termelés volumene, ekkora zuhanásra legutóbb az orosz–ukrán háború kitörésekor volt példa. A visszaesés mértéke alapján nem zárható ki, hogy a német gazdaság a harmadik negyedévben technikai recesszióba süllyedt, még ha a piaci konszenzus egyelőre „csupán” stagnálást valószínűsít is.
Már Merz is temeti a német gazdaságot
Ezzel együtt egymásnak ellentmondó adatok érkeztek az elmúlt hónapokban a német gazdaságból. Noha az ipari termelés egy-egy hónapra életjeleket mutat, közben a megrendelések továbbra sem adnak okot optimizmusra. Augusztusban 0,8 százalékkal csökkent a német ipar megrendelésállománya, és már negyedik hónapja folyamatosan mínuszban van. Talán ezzel is magyarázható, hogy Friedrich Merz kancellár is egyre borúlátóbb az ország jövőjével kapcsolatban. Augusztus közepén az észak-németországi Osnabrückben tartott beszédében elismerte, hogy a gazdaság sokkal rosszabb helyzetben van, mint várta.
Ezt önkritikusan is mondom – ez a feladat nagyobb, mint amit egyesek egy évvel ezelőtt elképzeltek
– fogalmazott a kancellár, aki szerint „nem pusztán a gazdasági gyengeség időszakát éljük, hanem gazdaságunk strukturális válságát”. A német elemzőházak idén 0,2 százalékos gazdasági növekedést jósolnak, azaz könnyen lehet, hogy idén is recesszióba csúszik Németország, az egymást követő harmadik évben is.
A magyar növekedési számokban is meg fog jelenni a német ipar kínlódása
Hogy erre mekkora az esély, az csütörtökön kiderül, ugyanis a Destatis a magyar KSH-val együtt közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A gyenge német ipari adatok vélhetően a magyar GDP-számokban is meg fognak jelenni. Ezt tükrözi a Világgazdaság elemzői konszenzusa is, amely szerint
- éves bázison 0,9 százalékkal bővült,
- negyedéves bázison pedig stagnálhatott a magyar gazdaság.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sem hagyott kétséget afelől, hogy a harmadik negyedéves GDP-adat nem lesz biztató. Az Indexnek adott interjújában hétfőn azt nyilatkozta, hogy a harmadik és a negyedik negyedéves GDP-adatok várhatóan gyengébbek lesznek a piaci várakozásoknál.
Az ipar alakulása előre látható volt, hiszen a német ipar augusztusban nagyot esett. A járműiparban például 18,5 százalékos mínusz volt a csökkenés az előző hónaphoz képest. Ez nálunk is érezhetően visszafogta a növekedést
– ismerte el a miniszter. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a magyar gazdaságban nem csak az ipar, több szektor teljesítménye sem túl fényes. A leginkább fájó az építőipar teljesítménye lehet, amely augusztusban meglepetésszerű zuhanást produkált, egy hónap alatt az ágazat termelése 11,2 százalékkal csökkent. Azonban magyar GDP-ben kisebb nyomot hagy az építőipar vesszőfutása, a GDP-hez való hozzájárulása ugyanis 5 százalék körül van, miközben a feldolgozóipar 23-24 százalék.
Teljesen ki van szolgáltatva a német autóiparnak a magyar gazdaság
A magyar gazdaság erősen ki van szolgáltatva a német autóiparnak. A hazai ipari termelés meghatározó hányada a német tulajdonú autógyárakhoz kötődik, elég csak megemlíteni az Audit, a Mercedest, a BMW-t, a Boscht, a ZF-et vagy a Continentalt. Persze a német gazdaság problémáiból akár még profitálhatunk is, hiszen egyre többen hozhatják ide a termelésüket. Ez azonban nem változtat azon tényen, hogy ezek a vállalatok nemcsak közvetlenül, hanem a beszállítói láncokon keresztül is meghatározzák a magyar ipari aktivitást.
A magyar gazdaság egyik legfőbb problémája az erős exportkitettség: kivitelünk több mint egynegyede közvetlenül Németországba irányul, így ha a német gazdaság megbicsaklik, az azonnal érezteti hatását Magyarországon is.
Ezt látjuk több mint másfél éve a gyenge ipari és a GDP-adatokban. Hiába pörög a belső fogyasztás, és emelkednek a reálbérek, mindez nem képes ellensúlyozni az erőtlen külső kereslet következményeit. Ráadásul van arra utaló jel, hogy az idetelepülő kínai gyárak csak erősítették ezt a függőséget. Ugyanakkor a helyzet megértéséhez azt is látni kell, hogy a mostani európai konjunktúra a magyar növekedési modellnek sem kedvez. A magyar gazdaság, akárcsak a német, exportra termel, a magyar GDP-ben 75-80 százalékot képvisel az export. Tehát a külső kereslet függvénye, hogy képes-e magasabb fokozatba kapcsolni a növekedésünk.
A Nexperia-ügy lehet a következő csapás
A német gazdasági kilátások sem túl biztatók. Ha nem lett volna elég az elektromos autók iránti gyenge kereslet, az előnytelen német–amerikai vámalku vagy a kínaiak előtörése, a következő csapás a Nexperia-ügy felől várható Németországban.
A holland kormány szeptember 30-án egy évre állami ellenőrzés alá vonta a csipgyártó vállalatot, hogy megakadályozza fontos technológiák átadását kínai anyavállalatának, a Wingtechnek. Erre válaszul a pekingi kormány betiltotta a Nexperia-csipek bizonyos részeinek exportját. Bár ezeket a félvezetőket nagyrészt Európában gyártják, csomagolás és további feldolgozás céljából a Kínai Népköztársaságba szállítják őket.
Az Európai Autógyártók Szövetsége azonnal megkongatta a vészharangot, ugyanis a német járműgyártók készletszintjei csak néhány hétre voltak elegendők.
Bár a Volkswagen szerint a Nexperia nem közvetlen beszállítója, és tagadta, hogy a csiphiány miatt, mégis október közepén derült ki, hogy a legnagyobb gyárában, a wolfsburgiban csökkenti a Golf és a Tiguan gyártását.
A gazdaság problémái láthatóan egyre inkább frusztrálttá teszik a gazdaságpolitikai vezetést is. Katherina Reiche, Németország szövetségi gazdasági minisztere a német gazdaság stratégia alapjait, köztük a német vállalatokat bírálta a berlini külkereskedelmi napon október 28-án, mert szerinte nem tettek meg mindent, hogy diverzifikálják az ellátási kapcsolataikat. Reiche az új piacok megnyitása terén is nagyobb elkötelezettséget követelt a vállalatoktól.
Az már más kérdés, hogy a jelenlegi német gazdaságpolitikai vezetésnek történelmi felelőssége van abban, hog feladta az olcsó orosz energiára épülő sikeres modelljét.
