Legalább a pozíciókat tartanák
Jelenleg mindössze három olyan megye (Zala, Heves és Baranya) van, melynek közgyűlési elnökét az MSZP adja. Ha a szocialisták október 20-án további egy megyében "elcsípik" a tisztséget, akár mondhatják, megnyerték a választásokat. Ugyanezt állíthatja a Fidesz is, ha legalább a megyék több mint felét megőrzi. A példa is mutatja, az önkormányzati választások után lényegesen nehezebb győztest hirdetni, noha a pártok előszeretettel tüntetik fel különböző mutatók alapján saját szereplésüket a legsikeresebbnek. Az ellentmondást mutatja: 1998-ban a pártok mezőnyében ugyan az MSZP kapta a legtöbb szavazatot, ám a legtöbb településen, megyében a testületi többség megszerzésében alulmaradt a jobboldali öszszefogással szemben.
Az október 20-i voksolást a közvélemény-kutatások alapján az MSZP, míg a jelenleg birtokolt pozíciók szempontjából a Fidesz várhatja kedvezőbb helyzetből. Ám az utóbbinál az előny könynyen hátrány lehet: valószínűsíthető, hogy kiegyenlítettebb lesz mind a megyék, mind a vidéki városok "megoszlása". A mai helyzet szerint az országban 98 olyan település van, ahol szocialista vagy MSZP-s támogatással nyert polgármester van, míg 149 olyan, ahol a fideszes vagy Fidesz-támogatással bíró politikus irányít. Ugyanezen adat az SZDSZ esetében 46, az MDF-nél 95 - átfedés azonban van, hiszen jelentős számban nyertek 1998-ban például Fidesz-MDF közös jelöltek. Azt, hogy a helyhatósági megméretés alapvetően a pártok háttérbe szorításával zajlik, jelzi, hogy négy éve 2662 függetlenként indult polgármester nyert, igaz, szinte kizárólag a tízezer lakosánál kisebb településeken.
A Világgazdaság által megkérdezett politikusok párthovatartozástól függetlenül egyetértettek: a szervezett politikai erőknek a megyei listákon, illetve a nagyvárosokban van keresnivalójuk. A megyeszékhelyek megoszlását tekintve ma ugyancsak a Fidesz vezet: kilenc nagyvárosban ad polgármestert, az MSZP csak hatban; Veszprémben, Békéscsabán és Szekszárdon pedig szabad demokrata a városvezető. A megyeszékhelyek közül csak Tatabányán van független polgármester. A választások előtt mindegyik párt minimális célként fogalmazta meg maga számára a jelenlegi pozíciók megtartását - a legtöbb helyen újra is indítják hivatalban levő politikusaikat -, és bár a szocialisták és a fideszesek is bíznak abban, hogy számos városban fordítani tudnak az eddigi erőviszonyokon, azt is elismerik, hogy vannak "bevehetetlennek tűnő várak". Ilyen lehet az MSZP számára a megyeszékhelyek közül a Fidesz irányította Debrecen, Zalaegerszeg. A másik oldalon Nyíregyháza és a megyei jogú városok közül Dunaújváros tűnik reménytelennek, de esélyesebbek a szocialisták Székesfehérváron és Pécsett is, míg a Fidesz Kaposváron és Kecskeméten.
Külön mércét jelent a helyhatósági választásokon Budapest: a főpolgármesteri cím, a közgyűlési többség, valamint a nyert kerületek száma is "eredményjelzőként" szolgál. A fővárosban a végső eredményeket még nagyban befolyásolhatja Gy. Németh Erzsébet szocialista polgármesterjelölt esetleges visszalépése, azt azonban egy vezető fideszes politikus is elismerte lapunknak: "Budapesten nem mi vagyunk nyerő helyzetben". A közgyűlési többséget szinte vitathatatlanul a jelenlegi MSZP-SZDSZ koalíció tudja ismét megszerezni, a főpolgármesteri posztra pedig Demszky Gábor a legesélyesebb. Könynyen elképzelhető ugyanakkor, hogy a Fidesz teret veszít a kerületekben is: a 23 kerület közül ma 11-ben van jobboldali polgármester, de tény, hogy a tavaszi országgyűlési választásokon a 32 körzetből mindössze négyből tudott a Fidesz képviselőt juttatni a parlamentbe. (DG-TE)
sok alapján jóval népszerűbbek.
Munkatársainktól-->
