Lendületben az építőipar

Az előző hónaphoz képest 8,2 százalékkal emelkedett az ágazat teljesítménye, ami szokatlanul magas növekedési dinamikának számít. Így az első nyolc hónapban 22,5 százalékkal volt magasabb a termelés volumene, mint tavaly ugyanebben az időszakban - ez a rendszerváltás óta messze a legmagasabb ütem.

A most közzétett számok korántsem lepték meg az építőipari vállalatokat. Varga Csaba, a tavalyi 102,3 milliárdos árbevételével a legnagyobb hazai építőipari cégnek számító Strabag Építő Kft. ügyvezető igazgatója szerint teljesen megszokott, hogy a választási években megugranak a beruházások. Nemcsak a kormányzati építkezések szaporodtak meg, de látványosan gyarapodtak az önkormányzati megbízások is. Tolnay Tibor, a 30,9 milliárdos forgalmú Magyar Építő Rt. elnök-vezérigazgatója az idén 13-15 százalékos növekedést várt. Ugyanakkor szerinte a magasépítésben egyre visszafogottabb a bővülés, jövőre már stagnálás is elképzelhető, hiszen a bevásárlóközont-, hipermarket- és irodaház-építések leálltak, sőt megfelelő kereslet hiányában meghiúsul az évi 40 ezer új otthon átadása is.

A növekedés egyik húzóereje az idén azonban még valóban az új lakások iránti nagy kereslet, ami elsősorban az állami kamattámogatású jelzáloghiteleknek és a gyors bérnövekedésnek köszönhetően válik "fizetőképessé".

Az állami támogatás márciusi emelése óta soha nem látott méreteket öltött a lakáshitelek állományának növekedése.

Míg tavaly a legmagasabb növekedés is 16 milliárd körül volt, addig az idén júniusban már 44 milliárd, júliusban és augusztusban pedig 51 milliárd forint ingatlanhitelt vett fel a lakosság. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint szeptemberben 52 milliárdos volt a lakáshitel-állomány növekedése. Szakértők szerint a hitelfelvételi láz ezen a szinten tartósan megmaradhat, de ennél nagyobb mértékben már nem valószínű, hogy növekedni fog.

Az ágazatot mindenesetre egyelőre elkerüli az a pangás, ami az ipart jellemzi. Az építőiparra az idén elsősorban a gazdaságpolitikai döntések hatnak kedvezően. A másik, konjunktúrát okozó tényező a választások előtt rendre meglóduló állami beruházási tevékenység. A növekedés tényezői egyben azt is sejtetik, hogy az építőipar látványos szárnyalása nem tart a végtelenségig. Már az önkormányzati választások után számítani lehet az állami beruházások visszaesésére. Ez nemcsak a választási ciklikusság természetéből adódik, hanem a költségvetés takarékoskodási kényszeréből is. A lakáspiacon is látszik a gyors növekedés vége: az építési engedélyek növekedési üteme látványosan visszaesett, ami egy-másfél éven belül törvényszerűen vezet az építési dinamika csökkenéséhez. Természetesen ez nem jelenti a piac zsugorodását, csupán annyit, hogy az idén várhatóan 35-40 ezer új lakás építésére felduzzadt kapacitások a következő időszakban jóval kisebb ütemben fognak bővülni. Párhuzamosan a lakossági keresletben is korrekcióra számítanak a szakértők.