Nem emelné a kormány a minimálbért

Meglepetésként érte a munkaadói oldalt, hogy a kormány a sajtó útján "üzente meg" a jövő évi bérajánlásra tett újabb javaslatát, mely szerint a korábbi bruttó 3 százalékos béremelés helyett a kormány a versenyszférában akár a 4,5 százalékos emelést is indokoltnak tartja. Kormányzati számítások szerint jövőre a várhatóan 4-4,5 százalékos gazdasági növekedést meghaladó, 6-7 százalékos reálbér-növekedés valósul meg nemzetgazdasági szinten. A versenyszférában a nettó keresetek átlagos növekedése a bruttónál jelentősen nagyobb, 8-9 százalék körüli lehet - áll a kormányzati oldal Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) számára készített előterjesztésében.

Bár a munkaadói oldal még nem alakította ki álláspontját (az OÉT csak október végén ülésezik), valószínűsíthető, hogy elfogadja a kormány javaslatát, hiszen 5 százalékos infláció mellett a 3-4,5 százalékos keresetnövekedési ajánlat reális lehet. Hivatalos úton a kormány nem tett bérajánlási javaslatot a munkavállalói oldalnak sem, bár szeptember végén erre ígéretet kaptunk - mondta Borsik János, a munkavállalói oldal soros elnöke. A 3-4 százalékos emelkedés a reálnövekmény alsó értékeként sem elfogadható, véli.

A kormány nem tesz javaslatot a minimálbér mértékére, annak vitájába akkor kapcsolódik be, ha a szociális partnerek kialakították az ezzel kapcsolatos álláspontjukat, jelentette ki Kiss Péter szakminiszter a pénteki kormányülést követően, megerősítve lapunk múlt szerdai információit. Jövőre az éves nettó minimálbér bruttó 50 ezer forint esetén is több mint 10 százalékkal nő, és éves reálértéke 5 százalékos infláció mellett 4,9 százalékkal nő - olvasható a kormány előterjesztésében.

A költségvetési szféra idei, átlagosan 50 százalékos béremelésére a kormány bruttó 92 milliárd forintot biztosított, ami már az idén 39 milliárddal növeli a 640 ezer érintett nettó keresetét - hangzott el a tájékoztatón. A béremelés és az adóterhek mérséklése miatt a közalkalmazottak mintegy kétharmadánál mind a bruttó, mind a nettó illetménynövekedés meghaladja az 50 százalékot - hangsúlyozta Kiss Péter.

Agrárkonszolidáció. Az agrárkonszolidációs program keretében a kormány 45 milliárd forinttal segít az önhibájukon kívül adósságcsapdába került, 15 milliárddal az elemi kárt szenvedett mezőgazdasági termelőkön - mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A program csaknem 150 ezer mezőgazdaságból élőnek jelent újrakezdési lehetőséget - fogalmazott.