Uniós ellenőrzés a csatlakozásig
Az Európai Bizottság szerdai éves országértékelő jelentéseit kiegészítő szokásos "bővítési stratégiai papír" mindenekelőtt leszögezi majd, hogy a brüsszeli testület a csatlakozási tárgyalások decemberi befejezését javasolja az élenjáró tíz jelölt országgal. Abban a kérdésben csak a biztosok szerdai ülése dönt majd, vajon ennek kapcsán úgy fogalmazzanak-e, hogy mindennek a 2004. január 1-jei csatlakozáshoz kellene utat nyitnia, avagy alkalmazzák a "2004-es európai parlamenti választásokig" történő belépés kilátásba helyezését.
A kettő között fél év a különbség, és úgy tudni, hogy Romano Prodi bizottsági elnök szívesen látott volna utalást az utóbbira, előkészítve a terepet egy olyan forgatókönyvhöz, amelyben a tíz ország csatlakozása és a bizottság - esetleg korábbra jövő - leköszönése egybeeshet. Brüsszeli illetékesek szerint a legvalószínűbb az elvben mindkét menetrendre módot hagyó, kissé ködösebb megfogalmazás alkalmazása. A 2004-es belépés ténye azonban egy pillanatra sem kérdőjeleződik meg - legalábbis nem a bizottság jövő heti stratégiai ajánlásában. A stratégiai papírban minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap majd a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségek végrehajtásának az ellenőrzése, illetve az esetleges ellenlépések kérdése.
A megfigyelés egészen a csatlakozásig tart majd. Az ellenőrzés egyik csúcspontját az a "monitorozási jelentés" alkotja majd, aminek elkészítését jövő őszre tervezik, s amelyik tételesen számba fogja venni, hogy az addigi felmérések alapján hol tart a leendő új tagállamban az egyes EU-jogszabályok tényleges végrehajtása.
Csíráiban mindez igazából már az idei országjelentésekben is megtalálható lesz. Így az utolsó rész például fejezetről fejezetre három kategóriában értékeli majd az eddigi vállalások teljesítését: zöld értékelést kapnak azok a területek, amelyeknél minimum annyi megállapítható, hogy az átvett jogszabályok végrehajtásának jelenlegi üteme mellett a jelölt ország a csatlakozás időpontjára készen fog állni mindazzal, amiket erre az időpontra vállalt. Narancssárga jelzést - lényegében egyfajta sárga lapot - kapnak azok a területek, ahol a jelenlegi végrehajtási tempó fokozása nélkül problematikus lehet a vállalások teljesítése. S végül a vörös zónában tárgyalják mindazon témákat, ahol fennáll a veszély az időből való kifutásra, jóllehet az adott terület gondozása közösségi szempontból kiemelt jelentőséggel bír (mint az EU-normák szerinti határ-ellenőrzési kapacitás biztosítása vagy a regionális segélyek folyósításához szükséges statisztikai tervezési körzetek kialakítása).
A jövő évi "monitorozási jelentés" amúgy jó eséllyel a ratifikációs folyamat közepére esik majd, és nem lehet kizárni, hogy több tagállam is kivár addig a nemzeti parlamenti jóváhagyással, amíg nem látják a vonatkozó bizottsági értékelés eredményét.
A stratégiai papír egyúttal külön eszközrendszert helyez majd kilátásba a taggá válás utánra is. Az úgynevezett "védzáradék-klauzula" alkalmazása önmagában nem új: hasonlót EU-részről használtak az előző - finn-
osztrák-svéd - bővítés idején is. Az akkoriak célja az volt, hogy nyitva hagyják a lehetőségét olyan védelmi mechanizmusok ad hoc igénybevételének, amelyek az egységes piac működésében - három új ország megjelenésével - esetlegesen fellépő zavarok ellen nyújthattak volna segítséget. A mostani bővítésnél a bizottság hasonló mechanizmusok szélesebb körű alkalmazhatóságát fogja javasolni: lényegében kiterjeszthető lehetne minden olyan területre, ahol úgynevezett "kemény joganyag" (hard acquis) van érvényben, mint amilyen a környezetvédelem, az egészség- és fogyasztóvédelem vagy a külső határellenőrzés. A védzáradékot a bizottság 2-3 évre javasolja majd.
A védzáradék elsőrendű célja, hogy megnyugtassa az egyes újoncokkal szemben szkeptikusabb tagállamokat, egyfajta eszközt biztosítva arra, hogy amennyiben a bővítés után súlyos eltéréseket tapasztalnak valamely új tagtársnál a közös jogszabályok végrehajtásában, akkor ez alapján eljárást lehessen kezdeményezni (ennek lefolytatója amúgy az Európai Bizottság, és szélsőséges esetben a luxembourgi Európai Bíróság elé is idézhető az alapszerződés megsértése miatt a kérdéses ország).
Újabb részleteket tudott meg lapunk a szerdán napvilágot látó uniós országjelentésekből (VG, 2002. október 4.). A bizottság az eddigi bővítéseknél kiterjedtebb és hosszabb védzáradékot javasol majd beiktatni, és a csatlakozásig a vállalt kötelezettségek végrehajtását szorosan ellenőrzik. Erről jövő szeptember táján újabb jelentés várható. Fóris György -->
