A keret negyede nem pályázható
Összesen 308 milliárd forintot irányoztak elő a Széchenyi-tervi pályázatok tavalyi és ez évi társfinanszírozására, ám mindössze 197 milliárdról született döntés, és mintegy 30 milliárd sorsa dőlhet még el az év végéig. Ezért nem értik szakmai körökben, hogy miért szüntettek meg, illetve utasítanak el pályázatokat forráshiány miatt, hiszen még tetemes szabad forrásnak kellene lennie.
A célelőirányzatoknak átlagosan csak a 70 százaléka szolgálja közvetlenül a Széchenyi-terv nyertes pályázatainak támogatását - mondta lapunknak magyarázatképpen Dubéczi Zoltán, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) főosztályvezetője. Így - a pályázatok működtetésére szolgáló 6,5 milliárdot is figyelembe véve - valóban közel nyolcvanmilliárd forint az eltérés a két év során várhatóan összesen megítélt 225-230 milliárd forint, valamint az érintett célelőirányzatok kétéves, 300 milliárdot meghaladó költségvetési kerete között.
Ez utóbbinak mintegy 30 százaléka - mértéke célelőirányzatonként eltérő - nincs összefüggésben a pályázatokkal. Elköltésüket egyebek között jogszabá-
lyok, kormányrendeletek és nemzetközi egyezmények határozzák meg. A szaktárcának pontos adatai csak a kormányváltást követően is a GKM kezelésében maradt három célelőirányzatról - kis- és középvállalkozói célelőirányzat (kkc), gazdaságfejlesztési célelőirányzat (gfc), valamint a regionális gazdaságépítő célelőirányzat (regéc) - vannak, de üzleti és egyéb titokra hivatkozva nem minden tételt árulnak el.
Dubéczi Zoltán elmondta, hogy 2001-2002-ben a Széchenyi-terv hat programjának keretében eddig összesen 197 milliárd forintot ítéltek meg. A kormányváltást követően a tárcánál maradt célelőirányzatokból a még náluk lévő programok pályázataira 9,2 milliárdot ítélhetnek oda. A más minisztériumokhoz kerültekről nincs pontos adatuk, de számításaik szerint az év végéig elbíráltakkal együtt a két év alatt elnyert össztámogatás értéke várhatóan eléri a 225-330 milliárd forintot.
