Agrárcsaládok: nincs extra dotáció

Valamennyi kiemelt családi gazdasági agrártámogatás eltörlését javasolja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a kormánynak - értesült a Világgazdaság. A tárca indítványozza, hogy a kabinet 2003. január elsejétől minden olyan kormányrendelkezést helyezzen hatályon kívül, amely a családi gazdaságok megkülönböztetett dotálása érdekében az utóbbi időszakban született. A jogszabályokat még az Orbán-kormány léptette hatályba 2002. január elsejétől, és rendelkezett a családi keretek között folyó gazdálkodási forma bevezetéséről. A minisztérium az eddigi többletpénzek megvonását a szektorsemlegesség helyreállításával, az EU-s támogatási elvekkel és a kiemelt dotációhoz szükséges források hiányával indokolja.

Értesüléseink szerint megszűnik az a plusz 10 százalékos fejlesztési támogatás, amelyet a családi gazdaságok beruházásaikhoz a normál (más piaci szereplők által igénybe vehető) dotáción felül kaptak. Szintén le kell mondaniuk földalapú többlettámogatásukról, amely az idén hektáronként 8-12 ezer forint volt. Az FVM javasolja a családi gazdaságok (illetve a kis- és közepes vállalkozások) kedvezményes hitelezésére vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezését is. A jogosultak a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) vehettek fel hiteleket földvásárlásaikhoz, telephelyvételeikhez és forgóeszköz-feltöltésükhöz (VG, 2002. november 28.).

A 100 milliárd forintnyi hitelhez 50-100 százalékos kamattámogatás és 60 százalékos készfizető állami kezességvállalás társult.

Az MFB még nem merítette ki a 100 milliárdos keretet, ezért a hitelezés a jövő évre is áthúzódik. A kedvezmények eltörlése a folyamatban lévő ügyekre nem vonatkozna. Ám a banknál utána új hitelakció nem indul. Németh Imre agrárminiszter viszont lapunkban már a napokban jelezte, a tárca az egyéni termelők (családi gazdaságok) számára új földhitelezési projektet indít 2003-tól, 10 milliárdos költségvetési garanciával. Az FVM nem zárja ki: a bejegyzett családi gazdaságok új pluszkedvezményeket kapnak, és jogosultak lesznek a gazdasági szereplőknek járó dotációkra is.

Az FVM a kormány számára készített előterjesztésében felsorolja azokat a jogcímeket, amelyekre jövőre támogatásokat kíván adni. A költségvetési törvény 2001 óta rendelkezik arról, a minisztériumnak a részletes dotációs jogcímeket a kabinettel el kell fogadtatnia. A tárca olyan célra nem nyújthat támogatást, amelyet előzőleg a kormány nem engedélyezett. E rendelkezést az előző koalíció még a torgyáni túlköltekezés ellen szavazta be a jogszabályba. Bár a Medgyessy-kabinet az FVM-et a jövő évtől ismét "nagykorúsítja", a támogatási irányelvek és jogcímtervek ellenőrzéséről nem mond le.

A tárca már most jelzi, jelentős változtatásként megszüntetné az éven belüli agrárhitelek kamattámogatását. Ezt uniós harmonizációs kényszer magyarázza, mivel e dotációs forma a belépés után tiltott lesz. A kormány 2002 végéig 45 milliárd forint éven belüli hitelt konszolidál, így a kölcsönállomány évi 130 milliárdról 80-100 milliárdra csökkenhet. E hitelmennyiség eshet el jövőre a kamattámogatástól, amely az idén a jegybanki alapkamat 40 százaléka volt. (Egyfajta kiskapuként ugyanakkor az FVM az éven belüli hitelek kamattámogatását felsorolja a részletes jogcímek között).

Lényeges módosítás: a földalapú támogatások helyett EU-konform területalapú dotációkat vezetnek be, s megszüntetik a diszkriminatívnak tartott, 300 hektáros maximális birtoklimitet. Az idén az alaptámogatás nagysága hektáronként 8-12 ezer forint volt. A jövő évi mérték még nem ismert, de a pénzügyi keretet 50 százalékkal (27 milliárdra) bővítenék. Valószínűsíthető, a döntően önellátásra termelő, regisztrált kisebb gazdaságok 3-5 hektárig átalányjellegű, normatív dotációt kapnak. Ám más címen támogatásokat nem vehetnének igénybe. Az FVM az agrárdotációk közül törli azokat, amelyek eddig burkolt intézményi finanszírozást szolgáltak a piaci szereplőknek járó pénzek rovására. Szakértők szerint ilyen volt az állami térképkészítés, a tangazdaságok, a szaktanácsadási szervezeti háttér, a földvédelmi kutatások támogatása. E célokat intézményi kiadásaiból kívánja finanszírozni a tárca. Új agrárdotációként szeretné bevezetni ugyanakkor a foglalkoztatási támogatást, amely elsősorban az agrárcégek érdekeit szolgálná. Megjelenik a tervek között az elmaradott térségek hároméves hitelrendezési programja, illetve - a hazai piacszabályozási reform részeként - az állami intervenció és készlezetés támogatása is.