Az első EU-népszavazás Máltán?
Az elsőként népszavazást rendező ország státusa nem csupán erkölcsi dicsőséggel, hanem nagyon is kézzelfogható előnyökkel párosulhat. Juhász Endre főtárgyaló az elmúlt hónapokban többször is kifejtette, milyen előnyökkel járt hazánk számára, hogy 1994 tavaszán elsőként adta be csatlakozási kérelmét: sok kétoldalú (EU-tagjelölti) tárgyalás során Magyarország ismertethette elsőként álláspontját, amikor a jelöltek hozzászólásaira a tagságért való jelentkezés sorrendjében került sor. A csatlakozási tárgyalások tapasztalatai szerint az elsőnek gyakran előnyei keletkeztek pusztán abból a tényből kifolyólag, hogy első lehetett.
Informálisan az EU is támogatja, hogy Magyarországon rendezzék az első csatlakozási népszavazást, mivel az előző bővítés (Ausztria, Finn- és Svédország csatlakozása) idején sikeresnek bizonyult az az elv, hogy az első referendumot az a jelölt rendezi, amelyben várhatóan a legmagasabb lesz a támogatottság. A többi jelölt közvéleményén belül ugyanis az csatlakozáspártiak táborának erősödéséhez vezetett a 67 százalékos osztrák és az 57 százalékos finn "igen".
Most úgy tűnik, hogy Magyarország csak akkor lehet első, ha a kormányoldal javaslatának megfelelően még a csatlakozási szerződés április 16-i aláírása előtt sor kerül a referendumra. Máltán ugyanis minden jel szerint még március folyamán megtartják a népszavazást, feltétlenül az aláírás előtt - tájékoztatta lapunkat Mario Xuereb, a vallettai Media Link kommunikációs ügynökség szakértője.
Eddie Fenech Adami máltai miniszterelnököt (akinek kizárólagos hatásköre a referendum dátumának kitűzése) korábban máltai lapok úgy idézték, hogy a népszavazásra akár már januárban is sor kerülhet. Ezt a kormányfő cáfolta, de a dán rádió azon kérdésére, hogy március 15-én lesz-e a voksolás, azt válaszolta, hogy akár korábban is megtarthatják - számol be az EUobserver. A szigetországbeli sietséget magyarázhatja, hogy 2003 folyamán parlamenti választás is lesz, amely szoros küzdelmet ígér a kormányzó (és az EU-belépést támogató) Nemzeti Párt és az ellenzéki (az uniós csatlakozást ellenző) Munkáspárt között.
A többi tagjelölt várhatóan a magyar voksolás utánra tűzi ki saját népszavazását. Észtországban éppen tegnap döntött a parlament arról, hogy augusztus végén vagy szeptember folyamán, vasárnap kell a referendumot megrendezni. Csehországban a kormány június 15-én, vasárnap délután kezdődő és 16-án, hétfőn este befejeződő népszavazást javasol, mivel abban bízik, hogy ha másfél napos a voksolás, az növelheti a részvételi arányt. Lengyelországban a kormány a tavaszi időpontot támogatja, de Leszek Miller miniszterelnök már kifejezte szimpátiáját a májusi dátum iránt.
