Egységes lesz a termékdíj
A háztartási elektronikai berendezések gyártóinál az árrés szűkülését és a termékek fogyasztói árának növekedését okozhatja az a 2006-ban bevezetendő környezetvédelmi uniós irányelv, amely előírná a termékdíj kötelező és szerkezetében egységes bevezetését. Az intézkedés a személyi számítógépektől a hűtőszekrényekig az összes elektronikai berendezésre kiterjedne.
A legnagyobb gyártókat tömörítő Orgalime nevű szervezet 7,5 milliárd euróra becsüli az intézkedés költségvonzatát, míg az Európai Bizottság "mindöszsze" egymilliárd eurós összköltséggel számol. A probléma Magyarországot is érinti.
Idehaza jelenleg mintegy hatmillió mobiltelefon s több mint egymillió számítógép van használatban, amelyből egyre nagyobb mennyiség válik hulladékká. Az EU-ban 1998-ban hatmillió tonna elektronikai berendezés vált hulladékká, aminek 90 százalékát deponálták vagy elégették. Ez a mennyiség 12 éven belül megduplázódhat. A szigorítások jegyében 2006 júliusától tilos lesz ólmot, higanyt, kadmiumot és krómot beépíteni az elektronikai eszközökbe, s 2007-től az autógyártókat is a leselejtezett termékeik alkatrészeinek újrahasznosítására köteleznék.
A termékdíj kiterjesztésének ötlete az elektronikai termékekre Magyarországon is felvetődött, de a szakértők szerint addig nem várható továbblépés, amíg Brüszszelben nem születik végleges döntés.
Konkrét EU-elvárás ugyanis nincs a termékdíjakra, csak arra, hogy az egyes hulladékfajtáknál milyen újrahasznosítási arányokat kell teljesíteni. Ebből a célból a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM), korábban közzétett elképzelései szerint, 2003. január 1-jétől a csomagolóanyagokra, az akkumulátorokra és a gumiabroncsokra kivetett termékdíjat is jelentősen megemelné. Jövő évtől a reklámhordozó papírtermékekre is kiterjesztenék a díjfizetést. A költségvetés az idei évre 18 milliárd forint bevételt írt elő a termékdíjakból. A befizetések a környezetvédelmi alap célelőirányzat (kac) bevételeit gyarapítják, de az összeg egy részét a befizetők visszaigényelhetik újrahasznosítás céljára.
Erre példa az Electrolux Lehel Kft. esete, amely a termékdíjból visszaigényelt összegből évi 70 ezer hűtőgépet hasznosít újra, ami az új készülékek mennyiségének 35-40 százaléka. Ennek ellenére a cégek többsége ellenzi a termékdíj emelését, illetve kiterjesztését amiatt, hogy annak csak egy része kerül vissza közvetlenül ártalmatlanításra. Ehelyett a reciklálási költségnek a készülékek árába történő beépítését javasolják.
A vállalati szférának kedvezőbb megoldást jelenthet, hogy 2003 januárjától mentességet lehet szerezni a termékdíj alól azon áruk kapcsán, amelyek esetében megoldható az újragyűjtés. Ekkortól a cégek olyan, a piaci szereplők által létrehozandó közhasznú szervezeteknek is fizethetnek, amelyek közvetlenül finanszíroznák a velük leszerződött cégek által kibocsátott anyagok újragyűjtését és hasznosítását. Ezek a vállalatok által befizetett úgynevezett licencdíjat a szelektív hulladékgyűjtést megszervező önkormányzatok költségeinek fedezésére fordítanák. Így - szemben a termékdíjjal - a cégek befizetései közvetlenül az ártalmatlanítás költségétől függnek majd. Azonban a szakértők szerint a rendszer csak akkor válhat valóban működőképessé, ha a vállalatoknak nagy számban megéri a termékdíj helyett a licencdíjas rendszerre áttérni, amelynek keretében az ipari után a lakossági szelektív gyűjtés is kiszélesedhet.
A csomagolóanyagok újrahasznosítására a legnagyobb piaci szereplők 1996-ban hozták létre az Öko-Pannon Kht.-t, amelynek jelenleg már közel 80 nagyvállalati partnere van. Az EU elvárása szerint ezen a téren 2005-re a jelenlegi 35-38 százalékos újrahasznosítási arányt 50 százalékra kell emelni. "Amennyiben a licencdíjas megoldás beválik, úgy a nagy cégeket követve két-három év alatt több ezer, csomagolóanyagot gyártó vagy felhasználó közép- és kisvállalkozás csatlakozhat a kht. tevékenységéhez" - vélekedett Viszkei György, a kht. ügyvezetője. Szeptemberben Öko-Gum Kht. néven a gumiabroncsok újragyűjtésére is megalakult az első közhasznú szervezet. Magyarországon évente 40-50 ezer tonna gumiabroncs kerül forgalomba, miközben az újrahasznosított menynyiség nem haladja meg a 15 ezer tonnát. Az EU előírásai szerint ezen a téren 2006-ra szintén 50 százalékos arányt kell elérni.
Hosszú távon hasonló rendszer épülhet ki az elektronikai hulladékok újrahasznosítására is. "Ezt célozta meg a gyártó és forgalmazó cégek részvételével Hungakku és Hungarohab Kht. néven megalakult két közhasznú szervezet, amely a használt akkumulátorok újrahasznosításának megszervezését tervezi" - mondta Balatoni Henrik, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének elnöke. Az akkumulátorokban lévő anyagok veszélyes hulladéknak minősülnek, s az ezekre vonatkozó szigorú szabályoknak köszönhetően újrahasznosításuk aránya jelenleg is 80-85 százalékos. Ennek 60-70 százalékát már most a két közhasznú szervezet tagjai fedik le, igaz, az újrahasznosítást - export útján - egyelőre szlovéniai és ausztriai üzemekben végzik.
