EU-belépés 2004. május 1-jén

EU-források szerint a dán elnökség vélhetően megkísérli majd a késleltetett csatlakozást arra használni, hogy a tagjelöltek számára valamelyest kedvezőbb mérleget érjenek el a költségvetési ki- és befizetéseknél. Eszerint egyfajta aszimmetrikus módszert alkalmaznának, és miközben a tagjelöltek megkaphatnák a 2004-re számukra beígért közösségi pénzeket, a maguk részéről az éves "tagdíjból" csak az időarányos (8 hónapra szóló) hányadot kellene befizetniük. Egyes tagjelölt diplomaták "az (EU) költségvetési javaslat javításának egyfajta módszereként" értékelték ezt, míg bizonyos tagállamok fenntartásaiknak adtak hangot.

Bizottsági körökben azért tartották fontosnak egy ilyen céldátum kijelölését, mert ennek - a tagság első éve tényleges hosszának - ismeretében lehet csak véglegesíteni a tárgyalásokról még hiányzó utolsó sarokszámokat a költségvetési fejezetben.

A dán elnökség mindenesetre arra készül, hogy a mai EU-kül-ügyminiszteri ülés ajánlásait is figyelembe véve - úgymond "saját felelősségre" - egy héten belül véglegesített, és immár teljes körű közösségi tárgyalási javaslatot tegyen az asztalra valamennyi még nyitott, költségvetési vonatkozású témakörben. Azt ugyanakkor tudni lehet, hogy a csomagból egyelőre hiányozni fog a Magyarországgal ugyancsak nyitva álló versenyjogi fejezet, amit a dán diplomácia igyekszik a fő alkuktól hangsúlyozottan elkülönítve kezelni.

Magyar szempontból fontos további fejleménye lesz a hétfői ülésnek, hogy a tagországok külügyminiszterei ekkor fogják - várhatóan vita nélkül - véglegesíteni a Magyarországnak szánt hivatalos álláspontot az agrárfejezet teljes lezárásához. Az új EU-pozíció immár véglegesnek szánt adatokat tartalmaz majd egyebek között az agrárkvóták kapcsán. Magyar szempontból fontos kiegészítésként külön nyilatkozat várható majd arról, hogy továbbra is érvényesnek tekintik az EU és Magyarország között még 1993-ban kötött bormegállapodást, amely egyebek között 2007. március 31-től véglegesen Magyarországnak ítélte a "tokaji" névhasználatot. (Az Európai Bizottság ugyanakkor 2006-ban jelentést készít majd az ügyben.) Egy további kérdésben azt is rögzítik, hogy az Alföld déli és középső részeinek bortermő vidékei mediterrán helyett más hazai borokhoz hasonló övezeti besorolást kapnak. A besorolás 2012-ig érvényes, utána felülvizsgálható.

A tizenötök külügyminiszteri ülése előtt a EU-magyar hivatalos kapcsolatok utolsó - miniszteri szintű - hivatalos társulási tanácsi ülését is megrendezik a Kovács László vezette magyar küldöttség és a tizenötök között. Az unióval kötött társulási szerződés ügyében döntéshozási joggal bíró, legmagasabb színtű társulási tanácsi ülést néhány órával később követi majd a valamennyi tagjelöltminisztert közös asztalhoz ültető forduló az EU és a közeli tárgyalászárásra készülő jelölt országok között. A csatlakozási tárgyalás történetében viszonylag rendhagyónak tekinthető együttes ülésen a dán elnökség összegezni fogja az októberi brüsszeli EU-csúcs, majd az azt követő kétoldalú informális egyeztetések ("gyónások") nyomán kialakult pillanatnyi helyzetet. Így egyebek között vázolni fogják a decemberi koppenhágai EU-csúcsig javasolt menetrendet, és áttekintik majd a "talpon maradt" joganyagfejezetek végső kezelésének a kérdését. Mivel kétoldalú tárgyalási fordulókra nem kerül sor, országspecifikus fejlemény nem várható.

Brüsszel-->