Harc a vadászgépüzletekért

Várhatóan új pályázatot ír ki vadászgépek beszerzésére a cseh kormány - írja a Hospodárské Noviny Jaroslav Tvrdík cseh védelmi miniszterre hivatkozva. Ezzel újra indulhat a vadászgépgyártók versengése a cseh légierő megrendeléseiért. A cseh kormány tavaly már kiírt egy pályázatot 24, illetve 36 harci repülőgép megvásárlására. A kabinet az egyetlen érvényes pályázatot benyújtó, Gripeneket gyártó - Saab és a BAe System által alkotott - konzorciummal tavasszal szerződést írt alá, de a törvényhozás nem ratifikálta a közel 2 milliárd eurós megállapodást, s a kormány a közelmúltban végleg lemondott az ügyletről.

A svéd-brit Gripen, az amerikai F-16, a francia Mirage, valamint az európai Eurofighter gyártói évek óta éles versenyben vannak a térség megrendeléseiért. A legnagyobb üzlet a lengyel légierő modernizációja lehet. A 48 új vadászgép vásárlására kiírt tenderre a Lockheed Martin (F-16), a Dassault (Mirage) és a Saab-Bae System (Gripen) jelentkezett, 3,5 milliárd dollár körüli árajánlatokkal. Szakértők szerint - 3,15 milliárd euróval - a svéd árajánlat a legalacsonyabb, míg a legmagasabb az amerikai. A Gripen gyártója cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint az amerikai nyolcmilliárd dolláros offset ajánlat a "legszélesebb", a svéd nyolcmilliárd eurós a "legszűkebb". Az amerikai kormány egy 3,8 milliárd dolláros kölcsöncsomagot is jóváhagyott az F 16-os ajánlat támogatására, s a Dassault szerint a francia kormány is százszázalékos finanszírozást vállalna. Nyitott a vadászgépbeszerzés Ausztriában. Az előző kormány a Eurofighter, az F-16-os és a Gripen gyártóival kezdett tárgyalásokat.

A magyar védelmi tárca (HM) várhatóan ma kapja meg a Gripen gyártójának újabb ajánlatát arról, hogy milyen áron juthat légi utántöltésre és precíziós légi fegyverek hordozására is alkalmas vadászgépekhez. A döntő szakaszba jutó tárgyalások ellenére Magyarországon a verseny eldőlt, hiszen ha nem sikerül megállapodni, marad a tavaly decemberben aláírt - a Lockheed csalódását kiváltó - jogerős bérleti szerződés. Magyarország 14 Gripent vett bérbe, de a kormányváltást követően a HM szerződésmódosítást kezdeményezett a korszerűbb harci gépek lízingelése érdekében. Az eredeti 108 milliárd forintos bérleti díjnál a korszerűbb vadászgépek lízingje drágább lehet, de a korlátokat - megközelítőleg - jelzi, hogy a HM legfeljebb 10-15 százalékkal magasabb árra számít. A tét nem elhanyagolható, mivel a svéd-brit konzorcium a magyar megállapodással tört be a NATO-tagok piacára. Az ügylet sikeressége különösen fontos lehet a gyártónak a környező országokban folyó verseny kimenetele szempontjából, aminek kapcsán a Polish News Bulletin úgy fogalmazott, a Gripenek gyártásának értelme függhet attól, sikerül-e svéd-brit vadászgépeket értékesíteni a térségben. (LG-NIG)