BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ismételten kereszttűzbe kerülhet a MeH

A költségvetési törvény tárgyalása újra célkeresztbe állíthatja a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH): a kancellária - bár többek szerint engedni kényszerült igényeiből a büdzséről folyó egyeztetéseken - jövőre a törvényjavaslat alapján több mint kétszer annyi pénzből gazdálkodhat, mint az Orbán-kormány utolsó éveiben.

Létszámstopot rendeltek el a kancellárián október közepén, miután a szervezet munkatársainak száma elérte a korábban a kormány által felső limitként megszabott 780 főt - tudta meg a Világgazdaság. A MeH-ben áprilisban a kormányátadás idején 667 dolgozót "örökölt" a hivatal, és noha a szocialisták a kampány során kisebb, kevésbé centralizált, takarékosabb kormányzati központot ígértek, az új kancellária a számok tükrében nagyobb és drágább lett. A jövő évi büdzsé tervezete 7,08 milliárdos igazgatási, azaz közvetlenül a működéssel kapcsolatos költségvetéssel számol, ez közel a duplája az előző két évben költött 3,5, illetve 3,6 milliárd forintnak. Figyelemre méltó, hogy nem csak a személyi juttatások, hanem a dologi kiadások összege is duplázódik. Mindez nem csupán a nagyobb létszámmal és béremelésekkel, hanem azzal is magyarázható, hogy a korábbinál lényegesen több "nagy költségigényű" államtikárság és hozzájuk tartozó hivatal lett része a MeH-nek.

A MeH kétségkívül hatalmi centrum, az ellenzéki politika egyik központi eleme mindig ezek gyengítése - indokolta egy vezető szocialista politikus, miért lehetett az elmúlt 12 évben a kancellária a mindenkori ellenzék egyik kedvelt célpontja. Tény ugyanakkor, hogy miközben a kormányzati struktúra egésze, az egyes szaktárcák hatásköre nehezen látható át az átlagpolgár számára, addig az, hogy a MeH nevű "vízfej" előtt sok Audi áll, mindenkor könnyen kommunikálható ellenzéki témát jelent. Hozzájárul a kancellária sebezhetőségéhez az is, hogy a rendszerváltás óta nem alakult ki egységes gyakorlat a miniszterelnöki háttérintézmény pontos szerepét illetően, így a különböző kormányok és vezetőik mindenkor a maguk képére formálták a hivatalt. Tették ezt joggal, hiszen az alkotmány szerint végső soron kormánya minden lépéséért egy személyben a miniszterelnök a felelős.

Éppen ez utóbbi körülményre hivatkozva alakította ki a Fidesz az elmúlt négy évben a referatúrák rendszerét, melyet az ellenzék folyamatosan amiatt bírált, hogy ezáltal csökkent a tárcák önállósága. A mostani kormány azonban azzal adott magas labdát az ellenzéknek, hogy korábban különböző szaktárcáknál kezelt területek irányítását vitte be a MeH-be. Az ellenzéki padsorokban az előző és a mostani ciklusban is tudni vélték a kancellária átalakításának igazi indokait: míg az Orbán-kormány alatt a koalíciós partnerek "szükség szerinti kézbentartását", addig ma a feladatok begyűjtését, az MSZP-n belüli, kényszerű pozícióosztást vélték - aligha alaptalanul - mögöttes mozgatórugónak.

Ugyanakkor a kancellária immáron visszatérően produkál slágertémákat: az elmúlt négy évben az Országimázs Központ működése, ma pedig Keller László államtikári tevékenysége áll ellenzéki össztűzben. Utóbbit a Fidesz soraiban azért is vélik jól támadható felületnek, mert véleményük szerint a közpénzügyi államtitkár pozíciói pártján és kormányán belül is gyengültek, mivel nem tudott érdemi eredményeket felmutatni az előző négy év visszás ügyeinek feltárásában. A héten Répássy Róbert (Fidesz) közel harminc írásbeli kérdést intézett Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez, amelyekben egyebek között a hivatal általános "növekedését", illetve a közpénzügyi államtitkárság vizsgálatainak módszerét firtatja.

A Keller László által vitt terület csak az egyik újdonság a kancellária jelenlegi struktúrájában. Számos, korábban alacsonyabb szinten a MeH-ben vagy más tárcánál irányított terület vezetését bízták államtitkárokra, és visszaállították a címzetes államtitkári posztot is. A Fidesz ezt több ízben kritizálta, hangsúlyozva, hogy a korábbi húsz helyett negyvenre nőtt az államtitkári juttatásban részesülő vezetők száma, így ha a szocialisták korábban vízfejűnek mondták az "Orbán-kormány zászlóshajóját", az a Medgyessy-kabinet alatt egy "hétfejű sárkányhoz" hasonlítható. A kormány két módon indokolta egyes területeknek a kancelláriához vonását: egyrészt azok kiemelt kezelésével, másrészt pedig azzal, hogy az Orbán-kormány idején történt lemaradás - például a nemzeti fejlesztési terv elkészítésében - immáron központi irányítást igényel.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.