Januártól üzletrészeladás?
Várhatóan november végére készül el a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészrendezés részletes végrehajtási koncepciója - közölte lapunkkal Pásztohy András, az előkészítéssel megbízott MSZP-s munkabizottság vezetője. Az elképzeléseket ennek a testületnek kell az FVM-mel előzetesen egyeztetnie és politikai értelemben jóváhagynia, mielőtt azok a kormány elé kerülnek. A kabinet - a kormányprogram alapján - korábban csak az elvi megoldási lehetőségeket jelölte ki. Ezt követően a munka lelassult, pedig ágazati szakértők már az őszi önkormányzati választások előtt konkrét intézkedéseket valószínűsítettek.
Pásztohy tájékoztatása szerint az FVM és a szocialista munkabizottság között konszenzus van abban, hogy elsősorban a már megkezdett állami üzletrész-felvásárlást kell folytatni. Ez a működő, illetve a csőd, felszámolás és végelszámolás alatt álló szövetkezetek nyugdíjas tagjait és kívülálló tulajdonosait érinti. A további vételhez főként a már felvásárolt, 55-60 milliárd forintnyi állami üzletrésztulajdon eladásával kellene forrásokat találni. Az értékesítés akár már januártól megindulhat - közölte a bizottság vezetője.
Mint ismert, az állam - illetve az MFB két kft.-je - az 1992-es vagyonnevesítéskori névérték száz százalékán vette meg a tulajdonosoktól az üzletrészeket. Pásztohy szerint ezt a vagyont elsősorban a szövetkezeteknek, illetve azok tagjainak kellene felkínálni szintén a névérték száz százalékán. Továbbra is vita van ugyanakkor azon, hogy az értékesítéskor lehessen-e árverést tartani. Ha ez megengedett lenne, a vételár - "negatív licittel" - akár a névérték 50 százalékára is csökkenhetne. A mai elképzelések szerint az előnyben részesített vásárlók a vételhez ötéves kedvezményes hitelt vehetnének fel, amelynek kamattámogatása elérhetné a száz százalékot is. Ha pedig készpénzzel fizetnének, a vételár 30 százalékának megfelelő engedményt kapnának.
Az üzletrészrendezés alapvető célja továbbra is az, hogy a vagyont azok szerezzék meg, akiknek földjük van, és helyben akarnak megélni - szögezte le Pásztohy. Ez a koncepció határozza meg az aktív szövetkezeti tagokra vonatkozó kormányzati terveket is. Mint ismert, a kabinet ígérete szerint az állam nekik is vételi ajánlatot tesz, de ennek időpontja egyelőre bizonytalan. A bizottság vezetője úgy véli, hogy az is megfelelő megoldás lenne, ha a 70 milliárd forint névértékű "aktív" üzletrészvagyont - legalább részben - kormányzati segítséggel egymástól vennék meg a tagok.
A korábbi nyilatkozatok szerint a tervekben szerepel a már megszűnt szövetkezetek volt tulajdonosainak a kárpótlása is. Egyelőre kérdéses, hogy ehhez szükség lesz-e önálló törvényre, és nincs döntés a kompenzáció mértékéről sem.
