Jugoszlávia elindul felfelé
A két évvel ezelőtt végrehajtott kurzusváltás óta Jugoszláviában előrehaladt a gazdasági szerkezetváltás és a stabilizáció, arra azonban még várni kell, hogy az új intézményi rendszer megszilárduljon, és a reformok a lakosság széles köre számára is gyümölcsözővé váljanak - hangoztatja az alkotmányos átalakulás közepén álló délszláv államszövetségről kiadott jelentésében az OECD.
A reformok indításakor tapasztalt állapotokat jellemezve az elemzés megállapítja, hogy 1990-ben Jugoszlávia egy a világgazdaságba integrált állam volt, a néhai keleti blokk egészével szemben kimutathatóan magasabb életszínvonallal. A tízéves háborúskodás végére mindkét jellemző vonás az ellenkezőjére fordult: a szankciók következtében a maradék állam gazdasága nem jutott tőkéhez, és a dezorganizálódás jeleit mutatta, a kormány nem tudta a külső adósságot törleszteni, a bankrendszer és a termelés összeomlott.
Az EU felé nyitás és a két éve folyó reformok révén sikerült elkerülni a teljes gazdasági és humanitárius katasztrófát. Az új kurzus nyomán sikerrel liberalizálták az árakat és a kereskedelmet, a korszerűsített monetáris és fiskális politika nyomán enyhült az inflációs nyomás, stabilizálódott a valuta árfolyama. A két évvel ezelőtti és a tavalyi, 6 százalékos növekedés az idén és jövőre mérsékeltebb lesz. A következő időszak azért lesz nehezebb, mert - a jelentős könnyítés ellenére is - növekedni fog az adósságszolgálati teher, ráadásul akkor, amikor a segélyek csökkennek.
A monetáris politikát illetően bizakodásra ad okot, hogy a jegybank abbahagyta a garanciák nyújtását és a korábban folytatott, közvetlen hitelezést. A pénzellátás visszafogása mellett az árfolyam-politikát is az árstabilitás szolgálatába tudta állítani, így az éves infláció 17 százalékra mérséklődött. A lakosság körében sikerült bizalmat ébreszteni és keresletet támasztani a dinár iránt, a tartalékok a nyár végére elérték a 2,1 milliárd eurót.
A fiskális politikában megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy a kormány a fizetési kötelezettségeinek - folyamatosan kumulált - elhalasztásával javítsa az államháztartás egyensúlyát. A korábbi többcsatornás költségvetést egyetlen rendszerbe vonták össze. A kereskedelem liberalizálása a bevitel gyors növekedéséhez vezetett, a romló külső egyensúly javítása végett fontos lenne a külföldi befektetések fellendítése, ehhez azonban sürgősen korszerűsíteni kell a csődtörvényt. A kivitel felfuttatásához javítani kellene a közlekedési infrastruktúrát, a vámrendszert. Bonyolítja a mindenkori kormányok helyzetét a rendezetlen alkotmányjogi helyzet, illetve a Szerbia és Montenegró tervezett államszövetségében jelentkező bizonytalanság.
Általános vélemény, hogy a közeljövőben Jugoszlávia lehet a magyar tőkeexport elsődleges délkelet-európai célországa. A privatizációs tranzakciók iránt egyelőre inkább csak érdeklődés van, ugyanakkor becslések szerint (hivatalos adatok nincsenek) már több tucat vegyes vállalatot alapítottak magyar tőkével az elmúlt időszakban Jugoszláviában. Elsősorban az elektromos energia, a kőolaj és kőolajtermékek, a vegyipari cikkek, a papír-, a gép- és az élelmiszeripar terén tapasztalható nagyfokú aktivitás. Igen nagy a kereskedelmi profilú magyar befektetői érdeklődés is. Szakértők szerint egyébként nagyobb volumenű tőkeexportra elsősorban az infrastrukturális fejlesztések nyitnak lehetőséget. (NVZs)
