Keleti roham az eurózónába

László Csaba a tagjelöltek nevében, felkért rapportőrként számolt be a keddi 15+12-es pénzügyminiszteri tanácsülésen az euró bevezetéséről. Megjegyezte, hogy az egységes valuta átvételével esetleg nem kellene megvárni azt a két évet, amelyet a csatlakozástól számítva az eddigi értelmezés szerint az EU-alapszerződés előír, hiszen az olaszok és a finnek sem töltötték ki a minimálisan előírt két esztendőt az árfolyam-mechanizmusban, s a tárgyalások az euró bevezetéséről akár már rögtön a belépés után megindulhatnának. Az EU részéről a megjegyzésre egyelőre nem érkezett reakció.

Elemzők szerint így az eddig legkorábbinak tartott 2007-nél előbb is bevezethetné az eurót az az új tagállam, amely a gyakorlatban legalább két éven át plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávon belül tartotta valutája árfolyamát az euróhoz képest (s teljesíti a jegybanki függetlenségi, inflációs, államháztartási, államadóssági és kamatszint-kritériumokat is). Ehhez azonban komoly jóindulatra, illetve a jelenlegi szabályok rugalmas értelmezésére lenne szükség az EU részéről.

Szó sincs arról, hogy a kormány előre akarná hozni az eurózónához való csatlakozást - mondta el lapunk kérdésére Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője.

A pénzügyminiszter csak azt jelezte: volt már arra példa, hogy nem telt el két év az euró átvétele előtt az ERM-II árfolyamrendszerben, de mindent elkövetünk, hogy 2007. január 1-jére alkalmas legyen az ország az euró bevezetésére. Ebben konszenzus van a jegybank és a kormány között is.

Az EU-ban nincs egyértelmű szabályozás arra, hogy az uniós csatlakozást követően mikor lehet legkorábban belépni az ERM-II árfolyamrendszerbe. Az euró átvételének legkorábbi időpontját a leendő új EU-tagok számára technikai értelemben az egységes valuta bevezetésének egyik feltétele, az árfolyam-kritérium szabja meg. Ennek értelmében az eurót csak azután lehet átvenni, ha "egy tagállam a vizsgálatot megelőző legalább két évben komoly feszültségek nélkül tiszteletben tartotta az európai monetáris rendszer árfolyam-mechanizmusában meghatározott normál ingadozási határokat" (a közösségi alapszerződés 121. cikkelyéhez fűzött jegyzőkönyv 3. cikke).

Mivel az árfolyam-mechanizmusban (ERM) csak tagállamok vehetnek részt, a 2005-ös vagy 2006-os euróbevezetéshez az EU-nak el kellene tekintenie a 3. cikk szigorú értelmezésétől, amely mellett még 1998-ban tette le a garast. Akkor ez kapóra jött az uniónak ahhoz, hogy megőrizhesse az euróbevezetés kötelező jellegét: miután Svédország nem akarta átvenni az egységes valutát, az unió azt a döntést hozta, hogy a svédek nem teljesítették az árfolyam-kritériumot, mert nem voltak formálisan tagjai az ERM-nek - más kérdés, hogy a korona kurzusa a gyakorlatban az előírt határok között maradt. Formailag egyébként a mai tagjelöltek is csupán átmeneti felmentést kaptak a csatlakozási tárgyalásokon az euró kötelező bevezetése alól, addig, amíg nem tudják teljesíteni a kritériumokat.

Ha marad a szigorú értelmezés, akkor 2004. januári EU-csatlakozást feltételezve az új tagok esetében a vizsgálandó időtartam legkorábban 2005 végéig tartana, és legkorábban 2007 elején lehetne bevezetni az eurót az új tagok bármelyikében.

A számszerű feltételek teljesítésén és a technikai problémák megoldásán túl elsősorban az adott ország iránti bizalom kérdése az euró bevezetése - hívják fel a figyelmet piaci elemzők. Mivel pedig az eurózóna bővítéséről végső soron politikai döntés fog születni, sokak szerint valójában ez a bizalmi tényező a legfontosabb csatlakozási kritérium a kelet- és közép-európai jelöltek esetében. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank között konszenzus van a lehető leggyorsabb eurózóna-csatlakozásról, amelynek jogilag lehetséges legkorábbi dátumát az MNB és a PM is 2007-re teszi. Számítások szerint az euró bevezetése jelentős (évi 0,3-1,0 százalékpont közé tehető) pótlólagos GDP-növekedést eredményez, s így a bevezetés előnyei - alacsonyabb kamatlábak, kiszámíthatóbb monetáris politika, csökkenő árfolyamkockázat stb. - meghaladják a hátrányokat, tehát például a forint fokozatos felértékelődéséből fakadó jóléti hatás megszűnését, illetve az önálló monetáris és árfolyam-politika feladását.

Urkuti György

-->