Magyar EU-pénzek Londonnak
Magyarország informálisan többször is próbált puhatolózni a csatlakozási tárgyalásokon arról, hogy új EU-tagként feltétlenül be kell-e szállnia a brit költségvetési visszatérítés rendszerébe ("rebate"). Mindannyiszor az derült azonban ki, hogy a téma hivatalos felvetése lehetetlenné tenné a 2004-es csatlakozást, és ez nyilvánvalóan több évvel kitolná a tárgyalások lezárásának decemberi határidejét.
A visszatérítési rendszer keretében Nagy-Britanniának évente 2-3 milliárd eurót ad vissza az uniós kassza. Ehhez minden egyes tagállam hozzájárul, Magyarországra belépése évében 70 millió euró jut, 2006-ig összesen pedig 217 millió.
A tagjelöltek hozzájárulása a rebate-hez a közös költségvetésbe történő befizetéseikkel arányos, annak nagyjából 9,5 százaléka. Az újonnan belépők közül legtöbbel tehát Lengyelország "támogatja" majd Londont, 2004-ben 232 millió, 2004-2006 között öszszesen pedig 714 millió euróval.
A visszatérítés nélkül kedvezőbb lehetne az új tagok nettó pénzügyi pozíciója a brüsszeli kasszával szemben, de ennek gyakorlati kivitelezése kizárt. A brit kormány ugyanis nem hivatalos tervek szerint már jövőre szeretné megtartani a népszavazást az euró átvételéről, s ennek sikerét nagyon komolyan veszélyeztetné, ha a brit közvéleményt a rebate megszüntetése körüli vita kezdené el foglalkoztatni - nyilvánvalóan erősítve a szigetországban amúgy sem gyenge eurószkepszist.
A 2006-ig tartó uniós költségvetési ciklus lezárultával minden bizonnyal mód nyílik majd a visszatérítési rendszer megváltoztatására, sőt szakértők szerint az ügy a következő (2007-2013-as) ciklus sarokszámairól szóló tárgyalások egyik fő témája lesz. Jacques Chirac francia elnök az októberi brüsszeli EU-csúcs alkalmával felvetette az uniós költségvetési rendszer egyik legfájóbb sebének számító témát, de a britek kőkemény ellenállását látva számára is egyértelművé vált, hogy 2006-ig nincs remény a rebate módosítására. A viszszatérítés rendszere ugyanis 2006-ig beépült az uniós joganyagba a költségvetési ciklus keretszámait rögzítő 1999. májusi intézményközi (európai parlamenti, bizottsági és tanácsi) megállapodással, s a tagállamok egyhangú határozata kellene ennek módosításához. Ezt egyébként a brit külügyminisztérium szóvivője is megerősítette lapunknak, hozzátéve, hogy "a rendszer az érvényes uniós jogszabályok szerint magától értetődően valamennyi régi és új tagállamra egyaránt kiterjed".Szakértők szerint Magyarország számára éppen ezért jobb megoldás, ha a csatlakozási tárgyalásokon általában véve küzd az uniós kasszával szembeni nettó költségvetési pozíciója javításáért, s nem egyesével veszi célba annak összetevőit. (A rebate kérdése Denis MacShane brit EU-ügyi államminiszter keddi budapesti látogatásán sem került szóba.) Az unió azt már felajánlotta a tárgyalásokon, hogy ez a nettó pozíció 2004-ben sem lehet rosszabb, mint a csatlakozás előtti utolsó évben, azaz 2003-ban (amikor még nincs magyar befizetés a közös kasszába, csak segélyeket kapunk onnan, cash-flow alapon várhatóan kétszázmillió euró körüli értékben). 2005-2006-ban már egyértelműen és látványosan javul a nettó pozíció: 2005-ben közel négyszázmilliós, a következő évben pedig több mint hatszázmilliós plusz várható. Hazánk azt szeretné, hogy már 2004-ben is jelentős legyen a javulás.
