Média: nincs kompromisszum
Meg sem kezdődött, máris zátonyra futott az egyeztetés tegnap a médiatörvény módosításáról: a négypárti megbeszélést azért kezdeményezte a koalíció, mert a jövő évi büdzsé tervezete szerint az eltörölni szándékozott üzemben tartási díj helyett a költségvetés nyújtana évenként meghatározott összegű támogatást a közmédiumoknak. Ehhez azonban szükséges a kétharmados médiatörvény módosítása is, így az elképzeléshez meg kell nyerni a Fidesz támogatását. Újhelyi István (MSZP) szerint a Medgyessy-kormány ezzel a lépéssel önkorlátozó magatartást tanúsít, gesztust tesz, hiszen egy kétharmados törvényben garantálja, hogy a mindenkori kormányzat nem tudja évről évre megrövidíteni az intézményeket. A javaslat szerint ugyanis a bázisévnek tekintett 2003 után a korábbi támogatásnak a fogyasztói árindexváltozással megnövelt összege kellene legyen a költségvetési támogatás minimumöszszege.
Szalai Annamária (Fidesz) szerint azonban a javaslat több szempontból is elfogadhatatlan: amellett, hogy az MSZP nem dolgozott ki egy átfogó reformot a közmédiumok finanszírozására, és úgy tűnik, még csak erre vonatkozó elképzelése sincs, a mostani előterjesztés ismét a költségvetési pórázra kötné viszsza az intézményeket. Ez pedig ellentétes azzal az Alkotmánybíróság által is kimondott alapelvvel, miszerint a kormány nem befolyásolhatja közvetlenül a költségvetésen keresztül a közmédiumokat. Márpedig a büdzsében szereplő összeg annak elfogadása után is átcsoportosítható, csökkenthető - akár feles parlamenti döntéssel is - hangsúlyozta lapunknak a képviselő asszony, aki szerint pártja nem tudja támogatni ezt a megoldási javaslatot. Újhelyi István szerint amennyiben nem sikerül kompromisszumra jutni, akkor marad a jelenlegi helyzet, azaz a kormány átvállalja az üzemben tartási díjak befizetését.
Egyelőre nem kezdték meg az egyeztetéseket a képviselői fizetésemelésről, noha a honatyák jogállásáról szóló törvény módosítása ugyancsak kétharmados konszenzust igényel. A tervezett módosítás szerint a képviselői illetményalap a mindenkori köztisztviselői illetményalap ötszöröse helyett annak hatszorosa lenne. Ez önmagában húszszázalékos növekedést jelent (165 ezer helyett 198 ezer forint), de az illetményalapból számított bizottsági és egyéb tisztségekért járó díjazásokon keresztül ennél nagyobb mértékű fizetésemelésre számíthatnának a honatyák.
A Fidesz-frakció még nem alakította ki álláspontját a javaslatról, így elképzelhető, hogy csak az illetékes bizottságok előtti vitában körvonalazódik, van-e lehetőség a megegyezésre. Arra mindenesetre a parlamenti patkó mindkét oldalán panaszkodnak, hogy valamennyi uniós csatlakozásra váró országban és Romá-niában is jobban keresnek a képviselők.
