Növekvő összegek katonai beszerzésekre
A honvédelmi célú költségvetési ráfordítások kérdése megkerülhetetlenné vált, különösen az utóbbi időben megjelent külföldi kritikákat követően, amelyek élesen bírálták Magyarország NATO-tagként nyújtott eddigi teljesítményét. Részben ennek, részben a honvédség eszközparkjának elodázhatatlanná váló cseréje miatt egy évtizedes viszszaesés és stagnálás után a haditechnikai vásárlások értéke újra érzékelhető növekedést produkálhat. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter többször kifejtette: a honvédelmi büdzsén belül a fejlesztésekre fordított összeg arányát 20 százalékra kívánják növelni. A terv a katonai célú vásárlások jelentős bővülését ígéri, figyelembe véve a jövő évi költségvetés tervezetét, amely szerint a HM mintegy 309 milliárd forintot kapna 2003-ban. Az idén megközelítőleg 30 milliárd forint jut honvédelmi beszerzésekre, de az összeg jelentős részét a honvédség ellátásához nélkülözhetetlen - nem haditechnikai - vásárlások tették ki. Egyelőre a jövő évi eszközbeszerzés pontos értékét sem egyszerűbb megbecsülni, mivel a már említett 20 százalék jelentős részét a katonák szolgálati körülményeinek és lakhatási helyzetének javítását szolgáló ráfordítások teszik ki. A HM végleges jövő évi beszerzési tervei várhatóan január végére készülnek el.
Mindenesetre a tárca az előző évekhez képest a haditechnikai fejlesztések tekintetében is jelentős értéknövekedést ígért. Kérdéses persze, hogy az együttesen több tízmilliárdos értékű vásárlások miként jelennek meg a piacon: hány ügylet kapcsán kötnek a magyarországi beruházások és a magyar export ösztönzését célzó ellentételezési (offset) megállapodást, illetve mennyit sikerül lecsippenteni a beszerzésekből a hazai hadiipari cégeknek.
Egymilliárd forint feletti beszerzés esetén kötelező ellentételezési megállapodást is kötni. Az offset gazdasági hasznában a szakértők egyetértenek, azonban többen hozzáteszik, amennyiben a hangsúly az ellentételezésre kerül, a műszaki tartalom könnyen háttérbe szorulhat. Másrészt a külföldi nagyvállalatokkal szemben a hazai cégek könnyen azért kerülhetnek hátrányba, mert termékeik mellé nem tudnak megfelelő gazdasági előnyöket is felkínálni. Márpedig a katonai szakértők szerint - a külföldi megbízások ellenére - a hazai hadiipar puszta léte is megkérdőjeleződhet a honvédség megrendelései nélkül, ugyanakkor az ágazat életben tartásának fontossága nemzetbiztonsági szempontból megkérdőjelezhetetlen. Tavaly a hadiiparra specializálódott hazai cégek 15 milliárd forintos árbevételének háromnegyede származott belföldről. A magyar cégek preferálására eszközt nyújt, hogy a jogszabályok értelmében azonos műszaki tartalom esetén 10 százalékkal magasabb árig lehetőség van arra, a magyar indulót nevezzék meg nyertesként. A honvédelmi büdzsé növekedése mellett a HM ennek - törvényes kereteken belül történő - maximális kihasználására tett ígérete ad okot a hadiiparban érdekelt cégeknek a bizakodásra.
Az elv gyakorlati alkalmazására a közeljövőben az októberben újraindított, a honvédség gépjárműparkjának cseréjét célzó tender jó alkalmat nyújthat. A közbeszerzési eljárásra két magyar járműipari céget: a Rábát és az Ikarust is meghívták, s a HM részéről többször nyíltan is szorgalmazták: a két hazai vállalat igyekezzen külföldi partnerek után nézni annak érdekében, hogy ajánlatukkal minél több járműosztályt tudjanak lefedni, ezzel is növelve esélyeiket. A közeljövőben várhatóan jelentős öszszegeket kell vegyi és biológiai védőeszközökre elkölteni, s kérdéses, magyar cégek részt tudnak-e venni a visegrádi országok MI-24-es helikoptereinek felújításában. A négy ország - a költségcsökkentés érdekében - megállapodást kötött arról, közösen végzik el a munkát, de az előkészületek annyira lelassultak, hogy a honvédelmi miniszter néhány hete kilátásba helyezte, a hazai védelmi iparra bízzák a modernizálást. Ugyancsak bizonytalan, milyen szerephez juthat a hazai ipar a honvédség URH-rádióinak cseréje kapcsán. Az ennek kapcsán kiírt közbeszerzési eljárást tavasszal a norvég Kongsberg vállalat nyerte meg, amely a gyártás egy részét Magyarországra helyezné, a Videoton bevonásával. A beszerzés azt követően akadt meg, hogy két másik induló: a Siemens és a Thales a közbeszerzési döntőbizottság, majd bíróság előtt támadta meg az eljárás eredményét. Erre hivatkozva a HM egyelőre nem hajlandó aláírni a szerződést a győztes céggel, s a fél éve tartó huzavona miatt már a Kongsberg is kártérítési pert fontolgat. Így egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a beszerzés nem halasztható sokáig a jelenleg használt rádiórendszer elavultsága miatt.
