Pluszpénzt talált a koalíció
Talált pénz - így jellemezte egy vezető szocialista politikus a hétfőn bejelentett jegybanki kamatcsökkenést. A félszázalékos mérséklés révén keletkező többlet nyújt fedezetet a rendőrség további ötmilliárd forintos megsegítésének. Koalíciós képviselők számítanak ugyanakkor arra, hogy heteken belül újabb kamatmérséklésre kerül sor, ami pedig tízmilliárdos nagyságrendű megtakarítást jelent a büdzsének a jelenlegi tervekhez képest. Ennek is köszönhető, hogy egyelőre határozott forrásmegjelölés nélküli módosítási elképzelések is élnek a kormánypártokban - a kabinetnek azt a kikötését pedig a pártok is elfogadták, hogy az államháztartás hiányát nem lehet 4,5 százalék fölé vinni. Átcsoportosítható pénzeket pedig egyelőre nemigen találtak a koalíciós képviselők: fejezeten belüli "finomításokkal" néhány száz millió forint sorsa változhat az egészségügyben, az oktatásban és az agráriumban.
A parlamenti pártok mindegyike az utolsó pillanatig, azaz tegnap délutánig dolgozott a módosító javaslatokon, melyek közül többet még korrigálni készülnek: elsősorban a kormánypártok nyújtottak be számos "technikai jellegű" módosító indítványt, melyek célja az volt, hogy a részletes vita befejezésig vizsgálhassák a kérdést, majd kapcsolódó indítványokkal vagy a módosító javaslat visszavonásával véglegesítsék álláspontjukat. Így "maradhatott talpon" például a sürgősségi betegellátásról vagy a szociális bérlakások építéséről szóló beadvány, noha az MSZP-frakció vezetése szerda hajnalig "tizedelte" a több mint negyven képviselő által mintegy száz témában benyújtani szándékozott javaslatait.
A koalíción belül egyetértés van abban, hogy az önkormányzatok finanszírozása kiegészítésre szorul a kormány eredeti javaslatához képest. Egyelőre csak egy pontban sikerült konszenzusra jutni: e szerint azon helyhatóságok számára, melyek "igazoltan" nem képesek a jelenlegi forrásaikból fedezni a béremelések költségét, egy nyitott alapot hoznak létre. Becslések szerint ez mintegy hárommilliárd forintos kiadást igényel. Vita van arról, milyen mértékben módosítsák az adóerő-képesség rendszerét, azaz hogyan csökkentsék a gazdagabb önkormányzatoktól való elvonásokat. Az SZDSZ azt szeretné, ha az elvonások ötven százaléka először 2004-ben az önerős infra-strukturális beruházásokhoz visszaigényelhető lenne. Ez becslések szerint mintegy 15 milliárd forintos pluszt jelentene az érintetteknek. A kisebbik koalíciós párt szeretne változtatni az illetékbevételek megosztásának rendszerén is.
Ez utóbbi javaslat mintegy hétmilliárd forintot jelentene Budapestnek, amely hasonló összeget nyerne az adóerő-képesség rendszerének módosításával is. A főváros azonban biztosan csak a BKV 32 milliárd forintos tartozásának állami átvállalására (ez 4-5 milliárdos könynyítést jelent a jövő évi budapesti büdzsének), valamint öszszesen mintegy 700 millió forint, az állammal szembeni adósság elengedésére számíthat.
A Fidesz javaslatainak aligha van esélyük beépülni a 2003-as büdzsébe. A legnagyobb ellenzéki párt 5 százalékra emelné az államháztartás hiányát, és az így keletkező 92 milliárd forintos pluszt többek között beruházás fejlesztésre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a turisztikai célelőirányzat emelésére fordítaná. A Fidesz egy 140-150 milliárd forintos Budapest-csomagot készített, ebben az adósságátvállalásoktól kezdve címzett támogatásokig szinte minden megoldás szerepel. Forrásaként, ahogy a kisebb, az önkormányzati finanszírozást, az egészségügyet, az oktatást és az agráriumot érintő, egyenként néhány milliárd forint kihatású javaslataik esetében is, döntően az állami intézmények igazgatási és dologi költségeinek lefaragását jelölik meg. (DG-TE)
